Az anonim visszaélés-bejelentő rendszerek bizonyos munkavállalói létszám felett már kötelezőek az Európai Unióban, de számos olyan előnnyel járnak, amely a kisebb cégeknek is javára válik. A transzparencia nem csak a szabályos és etikus vállalatirányítás miatt fontos. Hozzájárul a munkavállalói bizalom és az elköteleződés erősítéséhez, valamint a vállalat hitelességét, iparági/piaci reputációját is növeli. Mit kell tudni az EU-s Whistleblowing-szabályozásról, mik az előnyei, és mire figyelj, ha a te céged is érintett?
A közszféra után a magánszférában működő vállalatok esetében is megjelent az az irányelv, hogy ha a munkavállaló/partner bármilyen jellegű visszaélést tapasztal, egy rendelkezésre álló felületen anonim módon bejelentést tehessen róla. Az európai uniós Whistleblowing-törvény 2019-ben lépett hatályba, és mostanra az egyes tagállamok nemzeti szabályozásaiba, gyakorlatába is be kellett épülnie.
A Whistleblowing-törvény hatálya alá tartozó cégeknek olyan hatékony rendszert/csatornát kell biztosítaniuk a munkavállalóik és partnereik számára, ahol azok bizalmasan, névtelenül bejelenthetik a tudomásukra jutott uniósjog-sértést, visszaélést.
Lényegében bármilyen, a vállalat falain belül tapasztalt jogsértést bejelenthet a munkavállaló egy ilyen platformon a hátrányos megkülönböztetéstől az üzleti titkok megsértésén, hivatali visszaéléseken át a korrupciós ügyekig stb.
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az előírás alapvetően az uniós jog megsértését bejelentő személy védelméről szól! Azért van rá szükség, hogy ne tartson egyetlen munkavállaló/partner se attól, hogy szankció éri, ha például rámutat egy szabálytalanságra, visszaélésre.
A bejelentő persze megteheti a bejelentését névvel is, de kötelező olyan csatornát biztosítani, ahol névtelenül is van erre lehetőség. Ráadásul az uniós rendelet szabályozza azt is, hogy a bejelentő rendszernek függetlennek kell lennie – egy könnyen használható, egyszerű és mindenki számára hozzáférhető csatornára van szükség. Ezenkívül biztosítania kell a lehetőséget az anonim bejelentővel való kommunikációra is. (Ez nagyon lényeges ahhoz, hogy a vizsgálat hatékony lehessen, hiszen természetesen szükség lehet párbeszédre a bejelentővel úgy is, hogy inkognitóban teszi bejelentését.)
Minden legalább 50 főt foglalkoztató vállalatnak kötelező alkalmaznia a Whistleblowing-irányelv előírásait, de több érv szól amellett, hogy az ennél kisebb cégek is megfontolják a bevezetést. Növeli a munkavállalói biztonságérzetet, ezáltal az elköteleződést, a transzparencia pedig már önmagában hozzásegíti a munkahelyeket az igazságosabb szervezeti működéshez.
A vállalatirányítás módját, a vállalati kultúrát alapjaiban határozza meg a szabályos és etikus üzleti működés éppúgy, mint a munkavállalói jogok betartása, illetve az ezekkel összefüggő visszaélések alapos kivizsgálása. Azonban már a kivizsgálásra sem kerülhetne sor, a következmények pedig végképp elmaradnának, ha nem derül fény az esetre. Vagyis ha nem jelenti be senki, akinek a tudomására jut, hogy (bármilyen természetű) súlyos jogsértés gyanúja merült fel cégen belül. Mindezt azért, mert tart az őt érintő esetleges hátrányos következményektől.
A Whistleblowing-szabályok alkalmazására tehát semmiképpen nem érdemes pusztán kötelező adminisztrációként tekinteni – sokkal inkább egy a cég javát szolgáló, munkavállalói és partneri oldalról is bizalmat növelő, valamint vállalati kultúrát erősítő megoldásként.
A Blue Colibri rendszerében az Ügyintézés funkció lehetőséget ad arra is, hogy a bejelentő személy védelméről szóló Whistleblowing-előírást maradéktalanul betarthassa egy cég. Személyre szabott űrlapok létrehozásával ugyanis anonim módon lehet a rendszerben visszaélésről szóló munkavállalói bejelentést küldeni akár külső személy vagy jogi ügyekben illetékes csapat számára is, hogy felülvizsgálják az ügyet. Ha tehát már a Blue Colibri felületét használjátok, a visszaélés-bejelentő platformotok adott.
Egy visszaélés-bejelentő rendszernek nagyon fontos törvényi és etikai céljai vannak, mégis gyakran előbb el kell oszlatni bizonyos téves beidegződéseket. Különösen az idősebb munkavállalókban ugyanis (akiknek lehetett még saját személyes kellemetlen élményük a témában) a céges visszaélés-bejelentési lehetőségnek már csak a megemlítése is rossz történelmi emlékeket, besúgó jellegű hálózatokat idézhet fel – holott szó sincs ilyesmiről.
Munkáltatóként fontos számolni ezzel a negatív áthallással, mert úgy mindent el lehet követni annak érdekében, hogy megelőzzük egy kényelmetlen szituáció vagy feszültség kialakulását a szervezetben. Különösen egy olyan vállalatnál, ahol nagyobb arányban vannak idősebb munkavállalók, célzott tájékoztatással, egyértelmű kommunikációval gondoskodni kell arról, hogy ilyen típusú félelmek ne alakuljanak ki.
Tisztázni kell a visszaélés-bejelentő rendszer fontos és hasznos céljait, előnyeit. Az sem jó ugyanis, ha az említett aggodalmak miatt nem használják majd egyáltalán a rendszert, és persze az sem, ha felesleges bejelentésekkel terhelik.
Legyen a vállalati kultúra szerves része a visszaélés-bejelentési rendszer, amely a szabályos és etikus működést, a munkavállalói jogok védelmét szolgálja.
A másik dolog, amiről érdemes tájékoztatni a kollégákat, hogy a visszaélések bejelentésére ez a rendszer egy rendkívül hasznos és fontos lehetőség, de semmiképpen nem ró rájuk plusz terheket. A bejelentés tartalmának, illetve a bizonyítékoknak a vizsgálata szakértők, jogászok feladata, ahogy szükség esetén a nyomozás is a hatóságoké.
Ha a te cégednek is szüksége van egy olyan rendszerre, amely alkalmas arra, hogy a munkavállalók anonim módon tehessenek bejelentést visszaélésekről, keress fel minket. A Blue Colibrivel könnyen megoldható a névtelen bejelentések benyújtása, így ideális technikai hátteret és platformot biztosít a Whistleblowing-irányelv betartásához.
