Fejlődni, tanulni minden munkakörben fontos a kötelező újdonságok elsajátításán túl is. A munkavállalók is egyre gyakrabban keresik az olyan munkaadókat, akik lehetőséget biztosítanak képzésükre, így ez egyúttal versenyelőnyt is jelenthet a cégeknek a munkaerőpiacon. A fizikai munkavállalók elérése jellemzően nagyobb kihívás, időbeosztásuk rugalmatlanabb, motiválásuk is nehezebb feladat lehet, ezért érdemes speciális stratégiával belefogni a kékgallérosok képzésébe és fejlesztésébe. Kihívás bőven akad ezen a téren, ezért összeszedtük, mire érdemes figyelni, és milyen jól működő gyakorlatok vannak.
A fizikai munkát végzők munkakörnyezete (gyárak, raktárak, kültéri terepek, építkezések stb.) nagyon eltér a fehérgallérosok irodai, pláne a home office kényelmétől és lehetőségeitől. A fizikailag is megterhelő, sőt néha kifejezetten veszélyes munkák – különösen, ha munkagépek működtetéséről is szó van – csak szigorú biztonsági előírások mellett végezhetők. (A munkavédelmi oktatásokra ezért sosem szabad csak kipipálandó kötelezőkként tekinteni. Minden új tudnivalót a lehető leghamarabb meg kell ismertetni a munkavállalókkal.)
A tanulási módszerek és preferenciák a kékgalléros munkavállalóknál jellemzően sokkal gyakorlatiasabb megközelítést igényelnek. Még a mindennapi életünkből is látjuk, hogy sosem lesz olyan hatékony egy többoldalas leírás például egy gép használatáról, mint a képekkel, videókkal bemutatott gyakorlati ismertetés/oktatás. A vizuális tanulás a kékgalléros munkakörökben nemcsak népszerűbb, de jóval eredményesebb is lehet.
Persze ne felejtsük el, hogy az új ismeretek megszerzéséhez kell motiváció is. Ezért a kékgalléros kollégák esetében is jó tisztában lenni azzal, mi ad számukra kellő lendületet a tanuláshoz, fejlődéshez. Számos képzés olyan új szakmai képesítést ad (tanúsítványokkal, igazolt végzettséggel), amellyel hosszú távon is előnyként számolhatnak a munkavállalók. A fizikai munkakörökben egy új skill vagy képesítés megszerzése új lehetőségeket nyithat a karrierben, előléptetéssel és béremeléssel járhat – ezek pedig amellett, hogy értékes előnyök, motivációnak sem utolsók.
Munka mellett nehéz tanulni. Ez minden munkakörre igaz, de a fizikai dolgozók esetében több tényező még inkább megnehezíti ezt. Az egyik legfontosabb az idő. A fizikai dolgozók számára a home office és a rugalmas munkaidő előnyei eleve nem igazán vannak napirenden. A kötött munkaidő, a műszakrend és a rugalmatlan munkaidő megnehezíti a képzésben való részvételt.
Az elérhetőség ma már egyértelműen az online elérhetőséget jelenti. A fizikai munkavállalók esetében a már említett munkakörülmények, változatos külső helyszínek, az „offline munkavégzés” jelentősen nehezít ezen. Egy irodában a számítógép előtt ülve könnyebben megoldható akár egy 10 perces teszt kitöltése, egy gyors e-learning fejezet beépítése a munkaidőbe – kékgalléros munkakörökben ez legtöbbször nem opció. És nem csak munkaidőben, hanem azon túl sem feltétlenül. Ha egy kékgalléros munkavállalónak nincs otthon számítógépe interneteléréssel, online képzésen gyakorlatilag nem tud részt venni.
Egy képzés szükségességét, hosszú távú előnyeit sokszor nehéz meglátni úgy, ha egy munkavállaló építkezésről építkezésre jár, váltott műszakban dolgozik egy raktárban, vagy kötött munkarendben termel egy gyárban. Tehát sem az időbeosztása, sem a munkakörülményei nem igazán rugalmasak. A kékgalléros munkavállalók ráadásul fizikailag is leterheltek, így nem csoda, ha kevésbé motiváltak a munka melletti tanulásra. A képzések és a karrierfejlesztés előnyeinek megismertetése ezért sokszor az első lépcsőfok, amelyre a munkáltatónak fel kell segítenie a fizikai munkavállalót, hogy motiváltabb legyen a tanulásban. Ez a hatékonyság növelésétől a fizetésemelés lehetőségén át az egyéni tehetség kibontakoztatásáig sokféle szempontot lefedhet.
Mivel a fizikai állomány nehezen szervezhető össze egy időben egy helyre a munkakörülmények miatt, a személyes, tantermi oktatásokat ki kell egészíteni valamilyen helytől és időtől kevésbé függő tanulási formával. Az online tanulás a fizikai dolgozók esetében is jóval kényelmesebb és kivitelezhetőbb. A mentorprogramok, egyéni vagy kisebb csoportos gyakorlati foglalkozások is nagyon hatékonyak. A lényeg, hogy ne csak egy formában gondolkodjunk. Tanulni és tanítani sokféle módszerrel lehet, használd ki a lehetőségeket!
A kékgalléros munkavállalók képzésére a munkaidőből sokkal nehezebb kiszakítani egy-egy órát. A fizikai távolságok, kötöttségek jóval szorosabb kereteket adnak a munkanapnak. Ezért is fontos lehetőséget adni arra, hogy a munkaidőn kívül is hozzáférjenek a képzések anyagaihoz. Így akár munkába menet / hazafelé, vagy ha kedvük van, a szabadidejükben bármikor megnézhetnek egy kis oktatóvideót, átismételhetnek egy fejezetet, kitölthetnek egy tesztet vagy gyakorolhatnak. A microlearning, vagyis a kis adagos tanulási módszer rendkívül hatékony. Alakítsd rugalmasan a képzések kereteit, hogy ne álljon semmi a tanulás útjába!
Ha olyan tréningeket, képzéseket szervez a munkáltató, amelyeknek gyakorlati hasznát csak nagyon áttételesen lehet meghatározni, a munkavállalók motivációja szinte biztos, hogy zuhanórepülésbe kezd. A képzési és fejlesztési stratégia tervezésekor mindig szem előtt kell tartani a nagyobb képet, a gyakorlati célt. A fizikai dolgozók számára hasznos, hatékonyságnövelő, feladatokat egyszerűsítő képzéseket, alkalmazható módszereket könnyebb népszerűsíteni is. Mindig győződj meg róla, hogy a mindennapi munkájukban releváns tudást, képzést készülsz nyújtani a kékgalléros munkavállalóknak!
Az, ha a munkavállaló önállóan nekiáll tanulni vagy gyakorolni, talán a legnagyobb siker, ami ebben a témában elérhető. Érdemes ezért kifejezetten az önálló tanulásra ösztönző programokat tervezni. (A játékosítás például egy régi nagy „titok” a motiválásra, és az egyéni tanulás ösztönzésére is hatékonyan alkalmazható.) Tedd lehetővé, hogy a munkaidőn kívül is bármikor, bárhonnan lehetősége legyen a munkavállalónak önállóan tanulni, és ösztönözd, sőt jutalmazd akár ezeket a törekvéseket (pl. nyeremények, jelvények, tanúsítványok).
A vállalati képzések, tréningek célja többek között a hatékonyságnövelés, a munkaerő megtartása és fejlesztése, vagy az újdonságok sikeres bevezetése. Épp ezért akkor van igazán értelmük, ha ezek közül valamelyik téren javulást eredményeznek, ehhez pedig ismernünk kell a klasszikus előtte-utána adatokat. Gondolhatunk olyan kézenfekvő dolgokra, mint hogy az új munkavédelmi képzés és tesztek óta mennyivel kevesebb baleset történik, vagy hogy egy új módszer oktatása után mennyivel hatékonyabbak lettek a munkavállalók stb. A lényeg, hogy mérd vissza a képzések eredményét, mert egyéni és vállalati szinten is sok hasznos információt megtudhatsz. Ezek segítenek abban is, hogy javíts a módszereken, vagy finomítsd a képzés tartalmát, ha szükséges.