A legfiatalabb munkavállalói generációnak fontos, hogy a külső mellett a belső kommunikációban is az egészséges munkakörülményeket hangsúlyozza egy vállalat, és transzparensen, következetesen működjön ezen a téren. A ranglétra kevésbé vonzó számukra, a fókuszban a munka-magánélet egyensúly és a wellbeing van – Lazy Girl Job trendként terjedt el, de közel sem a lustaságról szól a GenZ sarkos visszajelzése.
Egy huszonéves, túlhajszolt coloradói munkavállaló, Gabrielle Judge pár éve bedobta a „Lazy Girl Job” kifejezést a TikTokon. A reakciót valószínűleg nem sejtette: rövid idő alatt több tízmilliós nézettséget ért el. A média a New York Timestól a Bloombergig felfigyelt a trendre, Gabrielle pedig egy TEDx-előadásban is megosztotta gondolatait és tapasztalatait.
A Lazy Girl Job trend (magyarul kb. lusta lány munka) elnevezésével ellentétben valójában nem a lustaságot dicsőíti: inkább a Z generáció karrierrel kapcsolatos értékváltására mutatott rá, és lényeges vitákat indított el.
A mentális egészség védelme, a munka-magánélet egyensúly nagyobb figyelmet kap, mint valaha. A klasszikus karrierutak gyakran vezettek kiégéshez, toxikus mennyiségű túlórához, a magánélet és a munka határainak teljes elmosódásához.
A Lazy Girl Job gondolata mögött egy olyan habitus és munkakultúra áll, amelyben a munkavállaló jóval tudatosabban vigyáz magára. Olyan állást választ, amelyben nem kell a kiégéstől tartania, ahol nincs folyamatosan fokozódó teljesítménynyomás rajta, és ha van lehetősége, inkább távmunkában dolgozik.
Valójában a Lazy Girl Job trend tekinthető egy fontos visszajelzésnek is a GenZ-től a munkáltatók felé: szeretnénk dolgozni, de nem bármi áron.
Nem mindenkinek prioritás, hogy évtizedekig a ranglétrán küszködje felfelé magát, újabb és újabb címeket / pozíciókat szerezzen meg, vagy a magánéletéből csípjen le órákat / hétvégéket azért, hogy egy munkahelyi projekten dolgozzon stb. Emögött pedig nem motiválatlanság áll, hanem a biztonság, a rugalmasság és a kiszámíthatóság igénye.
Vagyis a Lazy Girl Job trend újradefiniálja, milyen egy jó állás: egészséges keretek közötti munkavégzést, szabadabb munkamódszereket, átláthatóságot és fenntarthatóságot hangsúlyoz. (És persze nem csak a nőknek, hanem minden munkavállalónak.)
A munkáltatók számára kétségtelenül új időszámítás kezdődött a GenZ munkaerőpiacra lépésével. Nem lehet többé a megszokott úton járni, és a korábbi elvárások mentén, ugyanolyan ritmusban együttműködnie munkaadónak és alkalmazottnak, mint azelőtt. Az egyirányú belső kommunikáció ideje lejárt.
Ez a munkavállalói generáció határozott igényekkel lép a következők helyébe: elvárja, hogy munkáltatója tisztázza az elvárásait, és emberi hangra, őszinteségre, közvetlen kommunikációra van igénye a vezetőséggel, menedzsmenttel is.
Az elvárások egyenes megfogalmazása a szerepkörök pontos meghatározásánál kezdődik. Ha nincs tisztázva a feladat, a hatáskör, a munkavállaló joggal érezhet igazságtalannak számonkéréseket, kritikákat, ami könnyen csendes ellenállásba (a már ismert csendes kilépésbe) fordulhat.
Az onboarding pillanatától teret kell adni a munkavállalói kérdések megválaszolására, egyeztetésekre, pontosításokra, a munkafolyamatokba épített rendszeres visszajelzésekre.
A belső kommunikációra használt platformokhoz való hozzáférés már önmagában lehetőséget nyújt és nyitottságot mutat a párbeszédre. A Z generációnak alapigénye a közvetlen hangvételű, azonnali, gyors és direkt kommunikáció a munkahelyen is. A túlzottan hivatalos formátum és hangnem nem igazán ér már célt. A hatékonyságot egyértelmű, tömör üzenetekkel, személyes hangnemmel lehet fokozni.
A Lazy Girl Job trend egyik sarokpontja, hogy minden lehetséges módon meg kell akadályozni azt, hogy a munkavállaló észrevétlenül felőrlődjön és kiégjen a munkájában. Ezt úgy lehet elősegíteni, ha a teljes vállalati kultúra az őszinte, toleráns, emberi párbeszédre építve működik. A vezetőségtől a HR-en, belső kommunikációs csapatokon át a kollégák egymás közötti kapcsolatáig minden szinten empatikus hangnak kell megszólalnia. És persze visszajelzésekkel, reakciókkal, konfliktuskezelésekkel kölcsönössé tenni a felelősséget ezen a téren.
A belső márkaépítés jelentősége (persze nem csak a Lazy Girl Job trend miatt) nagyot nőtt. A megtartás kérdései ma már legtöbbször nem Excel-táblákban dőlnek el, hanem a munkáltató gondoskodó, párbeszédre nyitott attitűdje határozhatja meg.
A kiegyensúlyozottság érték, és nem mindenki esetében jelent további lehetőséget a terhelhetőségre – ezt pedig érdemes kommunikálni is az alkalmazottak felé. A rugalmasság, a mentális egészséget támogató programok, a belső kommunikációban a csapatmunka elismerése és a fenntarthatóság hirdetése sokat segíthet ebben. Ha a munkáltató nem csak a kiemelkedő teljesítményeket, a túlórázást és kiugró eredményeket díjazza, a nyomás is csökkenhet a munkavállalókon.
A Lazy Girl Job trend óriási visszhangja leginkább annak köszönhető, hogy egy generáció véleményét közölte: nem vagyunk lusták, csak határozottan mást gondolunk arról, mi az, hogy egészséges munka.
