A belső kommunikáció gyakran az a terület, amit „érezni” vélünk, de ritkán tudjuk valóban, hogy működik-e.
Érdeklik az embereket az üzeneteink? Megértették, amit közölni akartunk? És ami talán a legfontosabb: történt bármi változás miatta.
A belső kommunikáció hatékonysága, nem véletlenszerű – és nem is kell, hogy az legyen. Mint minden más vállalati folyamatot, ezt is lehet – sőt, kell – mérni. De hogyan?
Egyszerűen azért, mert amit nem mérünk, azt nem tudjuk fejleszteni. Ha nem látjuk, mennyire volt sikeres egy üzenet vagy kampány, akkor csak találgatunk. És bár a megérzések néha hasznosak, a döntéshozatalhoz mégis inkább adatokra van szükség.
A mérések abban is segítenek, hogy bizonyítani tudd a belső kommunikáció üzleti értékét. a vezetők felé – vagyis, hogy nem „nice to have”, hanem tényleges hatása van a bevonódásra, a bizalomra és akár a fluktuációra is. Emellett pedig sokkal könnyebb releváns és célzott üzeneteket küldeni, ha tudjuk, hogy mi működik és mi nem.
Sokan ott kezdik (és gyakran ott is fejezik be) a mérést, hogy megnyitották-e a hírlevelet.-e
Ez persze fontos adat, de ennél jóval többet is megtudhatunk, ha kicsit mélyebbre ásunk.
A jó hír az, hogy a belső kommunikációs mérés nem igényel óriási költségvetést. Sőt, sok mindent már most is mérsz – csak lehet, hogy nem használod tudatosan az adatokat.
Az analitika (például hírlevél-megnyitások, kattintások, intranet látogatottság) egy jó alap.
Ezt érdemes kiegészíteni minipulzusokkal – vagyis olyan rövid, egykérdéses visszajelzésekkel, amiket akár közvetlenül egy belső hír után is be lehet szúrni.
A kvalitatív módszerek is nagyon hasznosak lehetnek. Egy-egy fókuszcsoportos beszélgetés vagy személyes interjú több szempontból is rávilágíthat arra, hogyan fogadták a munkatársak az adott kommunikációt.
És ne becsüljük le a kombinált megközelítést sem: egy fontosabb kampány után például érdemes összekapcsolni a számszerű adatokat (kattintások, részvételi arány) a szubjektív élményekkel (mennyire találták érthetőnek vagy hitelesnek az üzenetet).
Az egyik gyártó vállalat nyomon követte a heti mobil hírleveleinek megnyitási arányát, és felfedezte, hogy a reggel 5:30-kor, a reggeli műszak előtt küldött üzenetek hatszor nagyobb elkötelezettséget mutattak, mint a nap későbbi szakaszában küldött üzenetek.
Egy másik vállalat a dolgozói nagyköveteket használta fel arra, hogy személyes történeteket osszanak meg belső alkalmazásukon keresztül. Ezek a posztok 10x több interakciót generáltak, mint a vezetőség hagyományos, felülről jövő üzenetei.
A legfontosabb, hogy ne csak adatokat gyűjts, hanem értelmezd is őket.
Ha látsz egy alacsony megnyitási arányt – tedd fel a kérdést: az időponttal volt baj? Nem volt érdekes a tárgysor? Nem volt releváns az üzenet?
Érdemes kombinálni a kvantitatív (pl. kattintás, megnyitás) és kvalitatív (pl. vélemény, élmény) visszajelzéseket – így kapsz valóban teljes képet.
És végül: légy transzparens. Ha már visszajelzést kérsz, mutasd meg, hogy figyeled is, amit mondanak. Mondd el, mit tanultál a visszajelzésekből, és mit fogsz máshogy csinálni legközelebb.
A belső kommunikáció hatékonyságának mérése nem cél, hanem eszköz. Segít abban, hogy jobb tartalmakat készíts, jobban megértsd a munkatársaidat, és valóban célba érjen, amit mondani szeretnél.
Nem kell bonyolultan kezdeni – de érdemes elkezdeni.
