Egy anyanyelvünktől eltérő nyelvi közegben az egyik legnagyobb kihívás, hogy úgy érezhetjük, nem tudjuk teljesen kifejezni és megmutatni magunkat. A többnyelvű munkahelyeken szakmai félreértéseket, de közösségi, kapcsolódási problémákat is okozhatnak a nyelvi akadályok. Hogyan teremtsünk befogadó kommunikációt vegyes nyelvi közegben?
Az olyan munkahelyeken, ahol különböző nemzetiségű és anyanyelvű alkalmazottak dolgoznak együtt, a sokszínűség nagy előnyökkel jár, de komoly belső kommunikációs kihívásokat is jelenthet. Akár egy szervezet választ egy domináns nyelvet (pl. egységes angol nyelvű kommunikáció), akár több nyelven kínál tartalmat a belső platformokon, a cél ugyanaz marad: az összes alkalmazott hatékony bevonása.
A nyelvi különbségek ugyanis nem pusztán információs nehézségeket okozhatnak: a munkavállalók elszigetelődhetnek a közösségben, szakmailag is elbizonytalanodhatnak, megjelenhet a kirekesztettség érzése, növekedhet a hibák száma, az elköteleződés pedig csökkenhet.
Többnyelvű állomány esetén jóformán elkerülhetetlenek a félreértések – ezek pedig működési hibákhoz is vezethetnek. Félreértések főként a korlátozott nyelvismeretből adódhatnak: pl. a központi kommunikáció nyelvét nem ugyanolyan szinten beszélik a kollégák, félresiklik egy-egy szabály vagy kérés, lemaradhatnak fontos tudnivalókról a munkavállalók, de akár az is gondot okozhat, ha valamit egyszerűen csak másként értelmeznek a különböző anyanyelvűek. A munkavédelmi, biztonsági szabályzatok esetében ez súlyos kockázatokat is hordozhat.
Talán nincs annál rosszabb, mint ha kívülállónak érzi magát egy munkavállaló a közösségben. A nyelvi akadályok frusztrációt, távolságtartást okozhatnak. Rossz érzés kimaradni a belső utalásokból, poénokból, vagy ha nem sikerül felvenni a közösség stílusát és hozzátenni a sajátunkat. (Gondoljunk csak arra, hogy milyen érzékeny terület pl. a humor és a nyelvi asszociáció. „Lefordítva” már nem mindig működik ugyanúgy. Pedig a humor, a „közös nyelv” nagyon fontos kapocs egy közösségben.)
Ezzel növekszik a távolság az egyén és a közösség, sőt az egyén és a vállalati identitás, kultúra között. Elmarad a kapcsolódás, a bevonódás – mindez a nyelvi nehézségek miatt.
A legkézenfekvőbb, ha a szöveges tartalmakat, vállalati híreket több nyelven is elérhetővé tesszük a belső kommunikációs platformon. Egyszerű, közérthető nyelvezetre érdemes törekedni. A bonyolultabb mondatstruktúrák, szokatlan kifejezések, de a túlzott stilizálás is csak hátráltathatja a megértést.
Nem véletlen, hogy pl. a tömegközlekedésben, összeszerelési útmutatókban, közösségi tereken nagyon elterjedtek a piktogramos üzenetek világszerte: ezek könnyen értelmezhetőek, bármilyen anyanyelvű is legyen az ember. Ugyanígy a már említett munkahelyi szabályzatok, balesetvédelmi előírások stb. esetében a képek, vizuális kiegészítések, infografikák sokat segítenek abban, hogy minden munkavállaló pontosan megértse a tudnivalókat, teendőket. A szöveges tartalom támogatására és önállóan is megállják a helyüket.
Néhány évvel ezelőtt Khaby Lame gyakorlatilag egyik napról a másikra vált globális közösségi média szenzációvá, több százmillió követővel. Rövid, humoros, mindenki számára érthető videóiban nem használt szöveget - csak egyszerű gesztusokat. Nyelvfüggetlenek és kultúrákon átívelően átélhetőek voltak. Lényegében újra feltalálta a némafilmet a 21. század számára - és ez még mindig működik.
A munkahelyek a nem verbális kommunikációt is kihasználhatják. A vizuális eszközök, ikonok, diagramok és különösen a videótartalmak hatékony eszközök a belső kommunikáció gazdagítására. Ezek a formátumok nyelvtől független módon - mozgással, hanggal és gesztusokkal - közvetíthetnek összetettebb üzeneteket.
A népszerű, rövid, TikTok-jellegű videókra is igaz, hogy ott épp a szöveg, a felirat az, amely a másodlagos funkciót tölti be, vagyis segíti, támogatja a befogadást, megértést. Ezzel szemben persze ha pl. egy vezetői köszöntőt vagy értékelést teszünk közzé videó formájában, többnyelvű feliratozást vagy automatikus fordítást is elérhetővé lehet tenni.
A nyelvi különbségeket lehetőségnek, sőt versenyelőnynek kell tekinteni, nem pedig hátránynak. A nyelvi pajtásprogramok (pl. különböző anyanyelvű kollégák párosítása), a kulturális érzékenyítő tréningek (pl. a szokások, értékek és befogadó gyakorlatok megismerése), valamint a nyelvi témájú vetélkedők vagy rendezvények mind erősíthetik a közösség és a vállalati kultúrát. A legfontosabb, hogy a személyes történetek erős kapcsolatokat teremtenek.
A beilleszkedés akkor mehet a leggördülékenyebben, ha a munkavállalók amellett, hogy akadálymentesen megkapják az információkat, megértik a feladatokat, kéréseket, önmagukat is meg tudják mutatni, ki tudják fejezni a közösségben. Személyes történetekkel, humorral, empátiával, nyitottsággal és támogató, tudatos belső kommunikációval mindez elősegíthető.
A Blue Colibri App többnyelvű funkcióival a vállalat digitálisan is befogadó kommunikációs rendszert működtethet. A felhasználók saját nyelvet választhatnak, így az app híreit, oktatási anyagait és értesítéseit automatikusan azon a nyelven kapják meg. A tartalmakat ikonokkal, infografikákkal, képes magyarázatokkal lehet kiegészíteni. Nyelvi onboarding tananyagokkal könnyebben bevezethetőek az új belépők (pl. „munkahelyi napi rutinunk” – akár videós, akár szöveges formában), de nyelvspecifikus tudásanyagokat is készíthetünk a helyi szokásokról, belső szabályokról, kifejezésekről – segítve ezzel a beilleszkedést és a megértést.
