A Connect Konferencián Pajor Mariann az Egis kultúrafejlődéséről, annak meghatározó fordulatairól és figyelemre méltó eredményeiről mesélt előadásában. Persze volt még mit kérdeznünk tőle: kihívásokról, a párbeszéd fontosságáról, arról, hogy mit jelent vállalati állampolgárnak lenni, és hogyan is zajlik egy sikeres vállalati kultúraépítés. Connect Follow-up-interjúk 1. rész.
„A kultúra olyan, mint a szerelem. Mindenki pontosan tudja a definícióját, mégis mindenki másképp csinálja, mert egészen más energiaszintet teszünk bele, és más szenvedéllyel közelítjük a témát.”
Ezzel az izgalmas felütéssel kezdte Pajor Mariann, az Egis vállalati kultúra- és HR-fejlesztési főosztályvezetője X-faktor a vállalati kultúrában című Connect-előadását – persze a konferencia után is volt még mit kérdeznünk tőle.
Mik motiválták az Egis vállalati kultúrájának újragondolását, fejlesztését, és mik voltak a legfontosabb mérföldkövek ezen az úton?
A motiváció mindig belőlünk ered, az erős hitből valami iránt. Mi abban hittünk, hogy nyitni kell a kultúránkat, változtatnunk kell az egymáshoz való viszonyunkat, a működésünket. Nem az utat láttuk akkor magunk előtt, amikor belevágtunk, hanem a végeredményt, ahová el akartunk jutni. Ez bőven elég motiváció, mert a vízió mindig annyira erős és ellentmondást nem tűrő, hogy viszi az embert a maga útján.
A legnagyobb mérföldkövek talán azok voltak, amikor kimondtuk, hogy változni szeretnénk, eldöntöttük, hogy ehhez tükörbe akarunk nézni (elkezdtünk elkötelezettséget mérni), hogy ezt komolyan vesszük, és évekig folytatjuk. Akciókat határoztunk meg a mérések alapján, amit végre is hajtottunk, és talán a legfontosabb, hogy soha nem adtuk fel.
Minden kultúrafejlesztési folyamat egy hosszú távú, kitartó munka eredménye, amiért napról napra tenni kell. Igazából nincs benne varázslat.
Kétségtelen a párbeszéd fontossága egy ilyen folyamatban, de milyen módszerek váltak be arra, hogy ez a párbeszéd meg is valósuljon, sikeres legyen? Hogyan kell ebbe belevágni egy ekkora cégnél?
Kicsi, apró lépésekkel. A magázódásról, tegeződésre kell váltani. El kell kezdeni köszönni és mosolyogni a mindennapokban. Ki kell tenni a problémákat is az asztalra. Meg kell osztani a stratégiát mindenkivel, és elvárásként meg kell fogalmazni azt, ami számunkra fontos. Szavakból mindenki ért, a közös egy célból pláne. Sokszor és sokféleképpen kell válaszolni a felmerülő kérdésekre, és mindig kell válaszolni. Kell teremteni olyan fórumokat (online, offline, hibrid), ahol mernek és akarnak kérdezni az emberek anonim vagy nevesített formában. Így jutunk el addig a fontos pontig, hogy a kollégák érzik:
számít a véleményük, és meghallgatják visszajelzéseiket, javaslataikat. És ami talán a legfontosabb, az embereket kell a középpontba helyezni.
Mit jelent az, hogy „vállalati állampolgárrá” válik valaki? Hogyan lesz ez a munkavállalói és a munkaadói oldal számára is előnyös?
Az előnyök hosszú távon kristályosodnak ki. A vállalati állampolgárság azt jelenti, hogy vannak jogok és kötelezettségek, amiket mindannyian ismerünk és betartunk. Értjük, hogy a vállalatunk mit és miért csinál, és elfogadjuk a helyünket és a szerepünket ebben a rendszerben. Ha ezek a sarokkövek stabilak, akkor biztosan közös előnyök születnek.
Megemlítenél néhány olyan sikeres kezdeményezést, sztorit, amely jól demonstrálja, hogy a kollégák szívesen és aktívan részt vesznek a közös vállalati kultúraépítésben?
A nagyköveti rendszerünket emelném ki, amelynek a tovagyűrűző hatása már sok olyan fejlesztésre hívta fel a figyelmet, amely a vezetői székekből nem pontosan látszik. Ezekre közösen találtunk megoldást, vagy ha nem, akkor közösen magyaráztuk el a nemlegesség miértjét.
Egy vállalat kultúrája mi magunk vagyunk. Ahogy viselkedünk, ahogy érzünk, ahogy működünk.
A nap végén az a lényeg, hogy az üzleti számok ezt igazolják-e. Az Egis növekedési pályán van. Az elkötelezettségi kérdőívet több mint 90%-ban kitöltik a kollégák, termelő vállalatnál ezt mi eredménynek értékeljük. Van vélemény, elmondják, mi meghallgatjuk, és a lehető leginkább támogatjuk azt, amit valóban meg tudunk valósítani.
