En
A Scale Impact és a Magyar PR Szövetség még 2022-ben fogott össze, hogy felmérje a hazai vállalatok fogékonyságát, gyakorlatát és jövőképét a CSR (Corporate Social Responsibility) területén.
A kutatás aktualitását adta, hogy a globális trendek néhány éve azt mutatják: a vállalatoknak immár nem csupán jószándékból érdemes fenntarthatósági, társadalmi aktivitásokra költeniük, hanem jól felfogott üzleti érdekből is – írják a kutatási összefoglalóban, melynek adataiból most a Connect Magazin is szemezget.
Az ESG (Environment, Social, Governance) rövidítés felforgatta a gazdasági életet, a hitelezés, a befektetések világát, majd a tőzsdei és nagyobb cégekét egyre szigorúbb szabályozással, egyre húsbavágóbb számonkérésével annak, mit is tesznek a cégek az üzleti profit növelésén kívül – áll az összefoglalóban.
Hogyan hat ez a magyar gazdaság szereplőire? Hol tartunk CSR-ban a fejlett európai országokhoz képest, mennyire stratégiai a céges szemlélet, mennyit költenek, foglalkoznak-e a témával a vállalatok, és milyen ügyek mozgatják meg őket?
Vagyis: tudják-e a cégek, hogyan kell javítani a világon?
Más szóval: bízhatunk-e a vállalatokban, hogy jobbá teszik a világot?
A kutatás első megbeszélései és az online kérdőív között nagyot fordult a magyar gazdaság: a nyár közepén bejelentett új rezsiszabályok, az ukrán-orosz konfliktus nyomán egekbe kilövő energia- és nyersanyagárak, az infláció egyik pillanatról a másikra “kézzelfoghatóvá” tették a válságot. Kérdés volt, hogy ebben a helyzetben a hazai vállalatok mennyire lesznek készek válaszolni vagy foglalkozni olyan kérdéssel, amely látszólag nem az üzleti túlélés alapfeltételei közé tartozik.
A reakció azonban pozitív volt, és tucatnyi cég vállalkozott arra, hogy mélyinterjúkon vegyen részt. További kiindulópontot jelentett az MPRSZ kiadásában, 2021-ben megjelent PR Trend Report, amelynek több fejezete is érintette a vállalati fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás kérdését.
Fontos, hogy a tevékenység nevéhez híven (társadalmi felelősségvállalás) az aktivitásokban az országos társadalmi ügyek viszik a prímet, amellett, hogy a cégek jó helyi vállalati polgárként is igyekeznek segíteni a közösségeken, ahol üzemeik, irodaházuk vagy egyéb létesítményeik helyet kaptak.
Az utóbbi évek trendje a környezeti fenntarthatóság szerepének növekedése a vállalatok életében,
ezt tükrözi, hogy a CSR kifejezés kissé elavultnak kezd hatni, és a helyére az „üzleti fenntarthatóság”, vagy más értelmezésben az ESG lép.
Ez alapján a üzleti, munkaerő- vagy vevőmegtartó célú lépéskényszer növeli majd az ezirányú költés és elkötelezettség arányát.
Amikor társadalmi felelősségvállalással foglalkoznak a vállalatok, valamilyen fontos ügyet támogatnak, jó esetben olyat választanak, amely egy irányba mutat üzleti céljaikkal.
A kutatás során több választ is meg lehetett jelölni, de így is lett egyértelmű vezető téma:
Legkevesebben vallással és hittel kapcsolatos támogatást, aktivitást jelöltek meg.
A szakirodalom és a nemzetközi kutatások többféle motivációt is kimutatnak a vállalatok CSR-tevékenységét meghatározó tényezők közül:
A Magyar PR Szövetség kiadásában megjelent 2021-es PR Trendriport említi a Z generációs munkavállalói/vásárlói réteget, mint amely a purpose alapú vállalati kultúra egyik fő hajtóereje.
A több választ is lehetővé tevő kérdésre 68% válaszolta, hogy
a CSR-tevékenységében meghatározó a munkaerő megtartása, vagyis az, hogy a dolgozók miként értékelik a cég ezirányú erőfeszítéseit.
Csaknem ugyanennyien (64%) jelezték, hogy a márkaérték növelése is fontos,
55% pedig az employer brandinget is kiemelte.
Ettől jócskán elmaradó, de azért számottevő, 30% körüli értékkel szerepel a vezetők személyes márkaépítése, a Z-generáció bevonzása munkaerőként, valamint a vevőmegtartás. A cégek túlnyomó többsége szerint a CSR nem arra való, hogy eladást ösztönözzön: ezt bizonyítja, hogy csak 10%-uk jelölte ezt meghatározó tényezőként.
A PR Trendriport felmérése szerint a felnőtt lakosság 47 százaléka úgy gondolja, hogy a felelősségvállalás sokszor csak a kommunikáció része, valós cselekvés nem áll mögötte. A kutatás során megkérdezték a kitöltők véleményét erről a kijelentésről, azaz a CSR aktív művelői miként látják a hazai helyzetet.
A válaszadók átlaga egyenlő megoszlást mutat, vagyis nem derült ki egyértelműen, hogy a többség egyetértett vagy cáfolta a kijelentést.
Az összes választ tekintve talán ez az indoklás fejezi ki a lényeget: „Vannak olyan vállalatok, amelyek tényleg csak PR-fogásként használják a vállalati felelősségvállalást, de szerencsére jó sok olyan példát is látni, ahol a szervezet fontos részévé váltak az ilyen típusú aktivitások” – emelik ki a kutatás összefoglalójában.
Ennél szélsőségesebb vélemények is megjelentek, miszerint például „sok esetben úgy látjuk, hogy a cégek inkább marketing miatt választanak CSR-tevékenységeket, és nem nézik meg a valódi értékét az általuk belerakott munkának. Rengeteg cég használ „greenwashing” metódusokat, hogy megfeleljenek az új trendeknek”.
Másfelől: “... ma már beépült és/vagy be kell hogy épüljön a CSR a vállalati stratégiába. Egyrészt a munkavállalók és a társadalom felé irányuló példamutatás miatt fontos ez, másrészt pedig mert a vállalatoknak felelőssége van a 'jó ügyek' felkarolásában”.
A kutatás részletesebb összefoglalója itt érhető el.
Mivel a korábbi, fent bemutatott kutatás kitöltők elsősorban a nagyvállalatok köréből kerültek ki, a Scale Impact új kutatást indított, amelyben a hazai kkv-szektor társadalmi felelősségvállalását vizsgálják meg. Ha segíteni szeretnél a válaszaiddal, és KKV-t képviselsz, töltsd ki a kérdőívet!
Az eredményeket sajtónyilvános rendezvényen mutatják be, várhatóan 2023 tavaszán.
