„Nincs? Semmi? Baj?” – mit lépjünk az elbizonytalanodás és szorongás korában?

Váratlan helyzetek, állandó változások és kiszámíthatatlanság, elrugaszkodás újra és újra – talán ezekkel a szavakkal lehet a legjobban bemutatni, milyen korszakot élünk manapság, és nemcsak munkavállalóként, hanem emberként is.

Valamiféle válaszokat keresve persze könnyen eljuthatunk Fodor Ákos gondolataihoz, a „Három negatív gondolathoz”, amely szerint „Nincs. Semmi. Baj.”, amely összeolvasva inkább tűnik motivációs üzenetnek, mint vészjósló megállapításnak.  

"Az elmúlt évek váratlan fejleményei eléggé elbizonytalaníthatták azokat, akik hittek a folyamatos tervezésben, és ez egyfajta törékenységet hozott a mindennapokba, ami szétzúzta az erő illúzióját" - fogalmazott."

- Kayser Ágota PCC coach, a Valuteam szervezetfejlesztője a Connect Magazinnak.

A Connect Konferencián is előadó szakember kiemelte, egyfajta „halmazállapot-váltás történik, azaz eddig forrásponton volt a kiszámíthatatlanság, most ezen túlléptünk, és a gőz állapotra talán valóban nincs jobb szó, mint a káosz”. Kayser Ágota hozzáteszi, már eleve a hírekkel, információkkal kapcsolatban bizonytalanokká váltunk, ezzel együtt pedig

elveszítettük a kontrollba vetett hitünket.

"Magunkban keressük a hibát, és általában, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? Miközben azt is érezzük, hogy a folyamatos veszteségoptimalizálás vagy -javítás nem mindig a helyes út."

- teszi fel a kérdést, amire ő válaszol:

"Nincs más dolgunk, mint elfogadni ezt az egyre gyorsuló és sok esetben kiszámíthatatlan változási folyamatot, majd kialakítani és fejleszteni alkalmazkodó személyiségünket".

majd kialakítani és fejleszteni az alkalmazkodó személyiségünket”.

COVID-effektus, technológiai változás, fluktuáció, szorongás, depresszió

Mental state of the world  riportja szerint – amely 64 ország félmillió ember adataival dolgozott – a COVID vége óta nem javultak a mentális állapotról szóló adatok.

A 18-24 évesek (Z generáció) korosztályban háromszor nagyobb a mentális problémák esélye, mint amilyen az ő nagyszüleik generációja esetén volt. Ez azért fontos, mert a 2010 előtti mintázatokkal ellentétben itt nem az a helyzet, hogy az idő előrehaladtával javul a mentális egészség, hanem éppen, hogy romlik.

Mindeközben a technológiai változások hatására az OECD szerint 1,1 milliárd munkahely fog radikálisan megváltozni, és prognózisok szerint a vállalatok a korábban vártnál 50-70 százalékkal nagyobb fluktuációra számíthatnak.

A COVID hatásaként világszerte 25 százalékkal növekedett a szorongás és a depresszió!

A WHO szerint pedig éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mentális egészségre, mint korábban!

VUCA vs. BANI

A BANI kifejezés Jamais Cascio, aAge of Chaos  c. írásából származik, és az alábbiakat jelenti:

  • B mint brittle/törékenység: hogy a világ bármelyik pillanatban – hirtelen és katasztrofális módon – összeomolhat. A hatékonyság hajszolásából adódóan a biztonsági tartalékok hiánya miatt az erősnek tűnő rendszerek igaziból túlfeszítettek – könnyen eljöhet egy törési pont, amikor darabokra hullanak és ebben a globalizált, több szálon összeköttetésben, egymástól függőségben levő rendszerekben egy lokális hiba egyből magával ránt több területet is.
  • A mint anxiety/ (állandósult) szorongás: amikor minden döntés végzetes lehet. Az életünkben jelen levő állandó „felfordulás” érzet – váratlan és felzaklató, tőlünk független események, amik kihatnak az életünkre. Mindezek (a média felerősítő hatásának „hála”) nem pusztán növelik, hanem sokszorozzák a stressz-szintet.
  • N mint non-linear, azaz non-lineáris: amikor az okok és következmények széthúznak, a darabok nem illenek össze. Hatalmas fáziskéséssel valósulhatnak meg következmények, amikor már nem is emlékszünk a kiváltó okra, vagy látszólag kis elakadások aránytalanul komoly következményekhez vezetnek (vagy fordítva, nagy erőfeszítések hatástalanok maradnak).
  • I mint incomprehensible/érthetetlen: amikor a „zajból” lehetetlennek tűnik kiszűrni az információt. Amikor nincsenek válaszok a kérdésekre, mert a sok adat kontraproduktívvá válhat és leárnyékolhatja a képességünket, hogy megértsük, mi zajlik körülöttünk.


Miben más ez, mint a VUCA?

A VUCA (vagyis az a gondolkodási séma, miszerint a világ volatile, uncertain, complex és ambiguous, vagyis változékony, bizonytalansággal teli, bonyolult és többértelmű) egy kísérlet volt „domesztikálni” a változást, rendszerré alakítani a kiszámíthatatlan, azt célozva, hogy elkerülhessük a lehetséges legrosszabb forgatókönyvet.

De mostanra a VUCA már nem képes segíteni azt, hogy jobban megértsük, mi zajlik körülöttünk, egy halmazállapot-váltáson megy keresztül a világ. Ha a VUCA eddig a forráspont volt a maga kiszámíthatatlanságával, akkor most a BANI már azon is túlmutat, és már a gőz állapotnak feleltethető meg. A VUCA az állandóan változó környezetről szólt és az ebből adódó döntési nehézségről, az útkeresésről. A sokszorosára nőtt komplexitás a BANI-ban már egyenlő a káosszal, és arról is szól, hogy vagyok én ebben a káoszban.


Mit kínál máshogy a BANI?

A káoszban nehéz nem apokaliptikus jövőképet látni, ami feladásra, depresszióra késztethet.

Önmagában a BANI tehát nem feltétlen hoz új megoldásokat, de talán mindennél erősebben hívja fel a figyelmet a tudatosságra, a felelősségre, hogy védjük, sőt mi több, ellenállóbbá tegyük magunkat.

Tényleg nincs semmi baj? Mit tehetünk egyéni szinten?

Kayser Ágota a Connect Konferencián megtartott előadásában megosztott a hallgatósággal egypár tanácsot.

A szakember fontosnak tartja többek között, hogy az értékrendszerünk egyfajta zsinórmértékként szolgáljanak bennünket, még akkor is, ha nincsen benne akár logika. Úgy látja, sokkal tudatosabban érdemes figyelni testünk üzeneteire, a kimerültség, a függőségeink pontos jelzést adhatnak a rövid távú változtatásra. Ahogyan megfogalmazta az előadásában: „egyéni szinten hogyan tudjuk magunkat „földelni”, erősíteni?” Így például a tudatos magunkra és a tevékenységünkre való odafigyeléssel még egy kutyasétáltatás is jelentős erőforrássá alakulhat a hétköznapokban.

A céljainkat, vagy ha úgy tetszik, vágyainkat is érdemes másként megélni, és elsősorban azokat előtérbe helyezni, amelyek reálisak és elérhetőek. Ezzel persze nem kizárva a merészebb álmokat.

Mit tehetünk szervezeti szinten?

A Valuteam trénere azt javasolja, módosítsunk a szervezeti struktúrán, tegyük olyanná, amely jobban lehetővé teszi a gyors döntéshozatalt és cselekvést, támogatja az újításokat és a kreatív gondolkodást, valamint a folyamatos tanulást és a fejlődést. Mindemellett érdemes megfontolni a rugalmas munkaidő és munkavégzési helyek bevezetését.

Az állandó változások mellett pedig kiemelten fontossá válik a belső kommunikáció, a munkavállalókat is érintő vállalati információk megosztása időben és pontosan, szabadon és átláthatóan áramolva.

Mindehhez pedig egyre jobban szükséges a rugalmas vezetési stílus. Kayser Ágota szerint fontos, hogy a vezetők képesek legyenek meghallgatni a munkavállalók véleményét, támogassák az önállóságot és a kezdeményezést, valamint alkalmazkodjanak a változó helyzetekhez.

« Vissza a Connect MagazinraUgrás a Connect Konferenciára »