En
Váratlan helyzetek, állandó változások és kiszámíthatatlanság, elrugaszkodás újra és újra – talán ezekkel a szavakkal lehet a legjobban bemutatni, milyen korszakot élünk manapság, és nemcsak munkavállalóként, hanem emberként is.
Valamiféle válaszokat keresve persze könnyen eljuthatunk Fodor Ákos gondolataihoz, a „Három negatív gondolathoz”, amely szerint „Nincs. Semmi. Baj.”, amely összeolvasva inkább tűnik motivációs üzenetnek, mint vészjósló megállapításnak.
"Az elmúlt évek váratlan fejleményei eléggé elbizonytalaníthatták azokat, akik hittek a folyamatos tervezésben, és ez egyfajta törékenységet hozott a mindennapokba, ami szétzúzta az erő illúzióját" - fogalmazott."
- Kayser Ágota PCC coach, a Valuteam szervezetfejlesztője a Connect Magazinnak.
A Connect Konferencián is előadó szakember kiemelte, egyfajta „halmazállapot-váltás történik, azaz eddig forrásponton volt a kiszámíthatatlanság, most ezen túlléptünk, és a gőz állapotra talán valóban nincs jobb szó, mint a káosz”. Kayser Ágota hozzáteszi, már eleve a hírekkel, információkkal kapcsolatban bizonytalanokká váltunk, ezzel együtt pedig
elveszítettük a kontrollba vetett hitünket.
"Magunkban keressük a hibát, és általában, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? Miközben azt is érezzük, hogy a folyamatos veszteségoptimalizálás vagy -javítás nem mindig a helyes út."
- teszi fel a kérdést, amire ő válaszol:
"Nincs más dolgunk, mint elfogadni ezt az egyre gyorsuló és sok esetben kiszámíthatatlan változási folyamatot, majd kialakítani és fejleszteni alkalmazkodó személyiségünket".
majd kialakítani és fejleszteni az alkalmazkodó személyiségünket”.
Mental state of the world riportja szerint – amely 64 ország félmillió ember adataival dolgozott – a COVID vége óta nem javultak a mentális állapotról szóló adatok.
A 18-24 évesek (Z generáció) korosztályban háromszor nagyobb a mentális problémák esélye, mint amilyen az ő nagyszüleik generációja esetén volt. Ez azért fontos, mert a 2010 előtti mintázatokkal ellentétben itt nem az a helyzet, hogy az idő előrehaladtával javul a mentális egészség, hanem éppen, hogy romlik.
Mindeközben a technológiai változások hatására az OECD szerint 1,1 milliárd munkahely fog radikálisan megváltozni, és prognózisok szerint a vállalatok a korábban vártnál 50-70 százalékkal nagyobb fluktuációra számíthatnak.
A COVID hatásaként világszerte 25 százalékkal növekedett a szorongás és a depresszió!
A WHO szerint pedig éppen ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mentális egészségre, mint korábban!
VUCA vs. BANI
A BANI kifejezés Jamais Cascio, aAge of Chaos c. írásából származik, és az alábbiakat jelenti:
Miben más ez, mint a VUCA?
A VUCA (vagyis az a gondolkodási séma, miszerint a világ volatile, uncertain, complex és ambiguous, vagyis változékony, bizonytalansággal teli, bonyolult és többértelmű) egy kísérlet volt „domesztikálni” a változást, rendszerré alakítani a kiszámíthatatlan, azt célozva, hogy elkerülhessük a lehetséges legrosszabb forgatókönyvet.
De mostanra a VUCA már nem képes segíteni azt, hogy jobban megértsük, mi zajlik körülöttünk, egy halmazállapot-váltáson megy keresztül a világ. Ha a VUCA eddig a forráspont volt a maga kiszámíthatatlanságával, akkor most a BANI már azon is túlmutat, és már a gőz állapotnak feleltethető meg. A VUCA az állandóan változó környezetről szólt és az ebből adódó döntési nehézségről, az útkeresésről. A sokszorosára nőtt komplexitás a BANI-ban már egyenlő a káosszal, és arról is szól, hogy vagyok én ebben a káoszban.
Mit kínál máshogy a BANI?
A káoszban nehéz nem apokaliptikus jövőképet látni, ami feladásra, depresszióra késztethet.
Önmagában a BANI tehát nem feltétlen hoz új megoldásokat, de talán mindennél erősebben hívja fel a figyelmet a tudatosságra, a felelősségre, hogy védjük, sőt mi több, ellenállóbbá tegyük magunkat.
Kayser Ágota a Connect Konferencián megtartott előadásában megosztott a hallgatósággal egypár tanácsot.
A szakember fontosnak tartja többek között, hogy az értékrendszerünk egyfajta zsinórmértékként szolgáljanak bennünket, még akkor is, ha nincsen benne akár logika. Úgy látja, sokkal tudatosabban érdemes figyelni testünk üzeneteire, a kimerültség, a függőségeink pontos jelzést adhatnak a rövid távú változtatásra. Ahogyan megfogalmazta az előadásában: „egyéni szinten hogyan tudjuk magunkat „földelni”, erősíteni?” Így például a tudatos magunkra és a tevékenységünkre való odafigyeléssel még egy kutyasétáltatás is jelentős erőforrássá alakulhat a hétköznapokban.
A céljainkat, vagy ha úgy tetszik, vágyainkat is érdemes másként megélni, és elsősorban azokat előtérbe helyezni, amelyek reálisak és elérhetőek. Ezzel persze nem kizárva a merészebb álmokat.
A Valuteam trénere azt javasolja, módosítsunk a szervezeti struktúrán, tegyük olyanná, amely jobban lehetővé teszi a gyors döntéshozatalt és cselekvést, támogatja az újításokat és a kreatív gondolkodást, valamint a folyamatos tanulást és a fejlődést. Mindemellett érdemes megfontolni a rugalmas munkaidő és munkavégzési helyek bevezetését.
Az állandó változások mellett pedig kiemelten fontossá válik a belső kommunikáció, a munkavállalókat is érintő vállalati információk megosztása időben és pontosan, szabadon és átláthatóan áramolva.
Mindehhez pedig egyre jobban szükséges a rugalmas vezetési stílus. Kayser Ágota szerint fontos, hogy a vezetők képesek legyenek meghallgatni a munkavállalók véleményét, támogassák az önállóságot és a kezdeményezést, valamint alkalmazkodjanak a változó helyzetekhez.
