En
A rendszerváltás utáni évek talán legfurcsább, ha úgy tetszik, újszerű helyzete kezd konstanssá válni a magyar munkaerőpiacon, ugyanis a 2010-es évek végi gazdasági konjunktúra és az elvándorlás következtében ma már tartósan munkaerőhiányról beszélhetünk a legkülönbözőbb ágazatokban. Ráadásul a pandémia, amelyről már sok szó esett portálunkon is, szinte alapjaiban rendezett át szektorokat, mint például a vendéglátóiparban, ahol a lezárások időszakában jelentős számú munkavállaló lett kénytelen másik iparágban „szerencsét próbálni”, majd javarészt ott is maradt.
A gazdasági teljesítményhez márpedig munkavállalókra van szükség, ezért egyre több munkáltatónál kezdték el keresni a még bevonható társadalmi csoportokat, mint a nyugdíjasokat, a diákokat, vagy ahogyan az elmúlt időszak mutatta, a külföldről érkező munkavállalókat.
– A jelentős gigaberuházások elszívó hatása, a folyamatosan csökkenő aktív munkaerő, a rezsiár-robbanás és az infláció miatt – amelyek bérnyomás alá helyezték a munkavállalókat – szinte állandóvá vált a fluktuáció – mondja Csikós-Nagy Katalin fluktuációs szakértő. A 2016 óta évente megismételt évente végzett országos fluktuációs kutatás végző HR Evolution ügyvezetője hozzáteszi, miközben a COVID idején érzékelhetően visszaesett a munkahelyváltás igénye, és inkább a biztonságra törekedtek a munkavállalók, mára ez a tendencia megfordult, és egyre többen válnak nyitottá egy új állás keresésére. Ráadásul a munkaerőhiány következtében a munkáltatóknak egyre nagyobb gondot okoz a folyamatos pótlás, miközben erősödik a munkavállalókban a váltás igénye, hiszen őket is eléri az „állásajánlatok ingere”. A profession.hu adatai szerint már a pandémia végefelé, 2021 novemberében csúcsot döntött a portálon megjelent állásajánlatok száma (majdnem 22 ezer), de idén márciusban is több mint 17 ezer meghirdetett pozíció érhető el.
Persze a magyar munkaerőpiac sem tud „kibújni” a globális trendek alól, az elköteleződés csökkenésének okai hasonlóak. Mint az a kutatásból is kiderült, nemcsak a magasabb bérrel kecsegtető új álláslehetőségek ingatják meg a munkavállalók hitét saját munkahelyükben, hanem nagyon sok szakmai előmeneteli, lelki, személyes okai is vannak az elköteleződés csökkenésének. Ilyen például – és különösen a hazai munkavállalók esetében magas ez a szám –
amely kutatások szerint is fontos elvárás a magyar munkavállalók részéről, azonban ezt nem, vagy ritkábban kapják meg a vezetőiktől, vagy éppen az a helyzet, amikor a közvetlen kollégák távoztával, majd az ő pozíciójuk átmeneti be nem töltésével, lényeges nagyobb teher hárul az ott maradt munkavállalókra.
A 2022-es kutatás adatai szerint a magyarországi munkavállalói fluktuáció tendenciáival kapcsolatban Csikós-Nagy Katalin határozott véleménye, hogy az várhatóan megmarad a 2018 óta tapasztalt magasabb tartományban.
Forrás: HR Evolution
– Minden évben azt tapasztaljuk, amikor megkérdezzük a vállalkozásokat, hogy sokkal optimistábbak, mint ami végül megvalósul ezen a téren – magyarázza a szakember. – Ami ugyanakkor újszerű, hogy a korábbi tapasztalatok mellett, miszerint elsősorban a fizikai állomány érintett igazán a fluktuációban,
Forrás: HR Evolution
Csikós-Nagy Katalin szerint a pandémia egyik sokkoló hatása érvényesül a munkaerőpiacon is, miszerint a munkavállalók – akár elveszítve hozzátartozójukat, akár maguk is átesve egy súlyosabb lefolyású betegségen – újragondolták az életüket, eképpen a munkájukat is, hiszen a veszteség „kézzelfogható közelségbe” került. Ez pedig átalakította a munkához és a munkahelyhez való hozzáállásukat is. – A pandémia idején a munkáltatók, a vezetők, nemkülönben a munkatársak is sokkal többet foglalkoztak egymással, fontos lett az odafigyelés, a biztonság, az emberi kapcsolatok – mondja, majd hozzáteszi, az infláció miatti béremelési igényeket sem tudják teljes egészében kompenzálni a cégek, ez meg is jelent a kutatás válaszaiban is, miközben a munkáltatók számára a megtartás egyik legfontosabb feladata a bérek, a különböző munkával kapcsolatos költségek, mint a munkába járás támogatása elsődleges fontosságot kapott.
És itt jön be a vezető felelőssége.
– Már 2018-ban is, az éves fluktuáció eddigi rekordja idején, a magasabb fizetést mint kilépési okot a férfiak 45, a nők csupán 33 százaléka jelölte meg, ugyanakkor az első helyen a férfiaknál a be nem tartott ígéretek, míg a nőknél az embertelen bánásmód volt a döntő szempont – emlékeztet a HR Evolution ügyvezetője. – Ugyanebben az évben a maradás okaként a megkérdezettek ⅔-a a jó kollektívát és hangulatot jelölte meg.
A kutatásból például az is kiderült, hogy a fizikai dolgozóknál a vezetők kommunikációs stílusa és bánásmódja a legvegyesebb megítélésű.
– Mára megkerülhetetlenné vált a vezetői szerep a fluktuáció kezelésében és megelőzésében, és az is egyértelmű lett, hogy amely munkavállaló nincs jól, ő nem is tud elköteleződni – hívja fel a figyelmet végül Csikós-Nagy Katalin.
