En
Magyarországon egyelőre a nagyvállalatok “kóstolgatják” a négynapos munkahét bevezetését, többek között a Libri és a Telekom is pilot-projekteket indított a tapasztalatok, valamint a munkavállalók visszajelzéseire építve.
KKV-k eddig talán kevésbé gondolkodtak az új típusú munkaszervezésben.
“Az iparosodás során a hétnapos munkahét sem volt ritka egészen a XX század elejéig. A heti 5 munkanap és két pihenőnap rendszer bevezetése a világon egy lassú folyamat volt. Magyarországon csak 1982-ben vezették be, addig a szombat is munkanapnak számított.
Meglepő módon voltak, akik már egészen korán a négynapos munkahetet javasoltak. 1950-ben Walter Reuther, amerikai szakszervezeti vezető vetette fel, majd a 2008-as gazdasági világválság után újra elkezdtek beszélni róla. Utah államban elsőként tett kísérletet a hétfőtől csütörtökig tartó munkahét bevezetésére költségcsökkentés miatt. A munkavállalóknak azonban a napi 8 helyett napi 10 órát kellett dolgozniuk.” – írja a munkaügyifórum.hu.
A CX-Ray gyűjtése szerint pedig az iparosodás idejében 14-16 órás munkaidő volt a hét 6 napján, amelyet 1817-ben elsőként Robert Orwen gyártulajdonos csökkentett napi 10 órára, és úgy találta, hogy ez nem ment a termelékenység rovására. Csak 30 év múlva vezették be a 10 órás munkanapot az Egyesült Királyságban és a II. Internacionálé csak 1890. május 1-jén, a Haymarket téri zavargás negyedik évfordulóján tett lépéseket a napi 8 órás munkaidőért. Az ötnapos munkahét bevezetését Henry Fordnak köszönhetjük, ami Magyarországon csak fokozatosan valósult meg 1967-84 között.
A Telekom a PwC Magyarországgal közös országos reprezentatív kutatást* is indított a témában, hogy feltárja a munkaerőpiac szereplőinek véleményét a 4 napos munkahéttel és annak életükre gyakorolt hatásával kapcsolatban, és amit 2022 novemberében publikáltak.
Az eredmények alapján a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a „4 nap, 8 óra, változatlan bér” és a „4 nap, 9 óra, változatlan bér” modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása.
A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy
a munkavállalók preferenciáit eltérő élethelyzetek alakítják:
a fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni (a 30 év alattiak 41%-a valamilyen mértékben elfogadhatónak tartja ezt az opciót) a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett, ugyanakkor ez a lehetőség nem mindenki számára elfogadható: a nyugdíjhoz közel állók többsége inkább elutasító, 50 év felett mindössze 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon.
A felmérés rávilágított arra, hogy
a munkaidő csökkentését tekintve a munkavállalók többsége bizakodó, az így felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.
– Őrült verseny van a fejlesztőkért, és vidéki kis vállalkozásként különösen nehéz helyzetben vagyunk a “nagy pesti cégekkel” szemben. Továbbá a pandémia óta eléggé kinyílt a világ, annak köszönhetően, hogy a remote munkavégzés az IT-ban szinte alapvetéssé vált, a verseny így rögtön nemzetközi szintre emelkedett, nagyon sokan dolgoznak ugyanis otthonról külföldi cégeknek.
A 4 napos munkahét bevezetését követően azonban a korábban kevésbé hatékony álláshirdetéseink is hirtelen nagyon megnyerővé váltak a fejlesztők számára,
a bevezetés hetén már két interjút is befoglaltunk olyan pozícióra, amire korábban kevés jelentkező érkezett. Mindez megerősítette azt, hogy a startupoknál és a KKV-knál korábban versenyelőnyt biztosító pluszok, amiket mi is nyújtunk, mint az irodában elérhető mozi, a pingpong-asztal vagy éppen a kutyabarát munkahely, kissé megszokottá vált már.
Habár messzemenő következtetéseket nem tudunk még levonni, a munkavállalók egyértelműen értékelik ezt a kezdeményezést, és
ez jelenleg még olyan versenyelőnyt jelent munkaadóként, amit sokan még akár a magasabb jövedelemmel szemben is előnyben részesítenek:
hiába kereshetnek akár többet külföldi cégnek otthonról dolgozva, teljesen más életminőséget eredményez a folyamatos hosszú hétvége. A kis cégek előnye, hogy könnyebben és gyorsabban adaptálnak szignifikáns változásokat is, akár a fejlesztések során alkalmazott megoldásokban és újabb technológiák bevezetésében, de épp így igyekszünk innovatívak lenni a szervezetfejlesztésben és az optimális work-life balance kialakításában is – mondja a Connect Magazinnak Pentz Thomas, a pécsi székhelyű Cubicfox ügyvezetője.
A négynapos munkahét hatásainak mérését is fontosnak tartották a cégnél, ezért a bevezetést megelőzően, majd a tesztidőszak után is készítettek felmérést a cégen belül. A kérdőíves felmérés során egyértelműen kiderült, hogy
a munkavállalók kiegyensúlyozottabbnak érzik a munka és a magánélet harmóniáját.
Arra a kérdésre pedig, hogy az időbeosztásukat hogyan tudják menedzselni, a változás óta kedvezőbb értéket mértek, illetve a 4 napos munkahét tényének motivációs ereje is erősödést mutatott a bevezetést követő második és ötödik hónap felmérései alapján.
Az alvással, kipihentséggel kapcsolatban is egyértelműen javultak az eredmények, ami azért érdekes, mert ezek alapján a 4 napban szükséges plusz 1 óra munkát is ellensúlyozni látszik a hosszú hétvége hatása.
– Amit a felmérésen túl tapasztalunk, hogy kétség kívül kevesebb a munka közben az irodai ping-pong party és nagyobb a pörgés, de egyértelműen azt látjuk, hogy a napi egy óra plusszal és kicsit fókuszáltabb munkavégzéssel teljesítményben ellensúlyozni lehet a heti fél napos kiesést. Emellett a hangulat és csapatkohézió is egyértelműen javult, többen a pénteki délelőttre szerveznek közös programokat, például edzeni járnak, amíg más dolgozik.
Ezek mellett pedig azt is tapasztaltuk, hogy a hosszú hétvége a munkavállalók részéről növelte a hétvégi fogyasztási hajlandóságot, ha úgy tetszik, nagyobb lett a vásárlói kosaruk.
Miközben a partnerek felé is kommunikálnunk kellett a változásokat, hiszen az új rendszerben a pénteki supportot újra kellett gondolnunk, amit jellemzően emelt óradíjjal szoktunk megoldani.
Arra azonban a heti négy napban nagyon ügyelünk, hogy a projektek, a meetingek semikképpen se az akár megszokott napokra maradjanak, mert azért ne a csütörtök legyen az új péntek – teszi hozzá végül Pentz Thomas.
*az adatfelvétel 2022.08.03-09.07. között zajlott, több mint 12 ezer 17-70 éves korosztályhoz tartozó ember megkérdezésével.
