En
Az üzleti környezet, munkavállalói elvárások következtében nem meglepő, hogy a belső szervezeti struktúra rendszeresen változik, módosítják, alakítják a döntéshozók, az érdekelt munkavállalói közösség. Mindazonáltal jellemző tapasztalat, hogy a belső kommunikáció kicsit mostohagyermek a szervezetekben, hiszen hol a HR-hez, hol a marketinghez, hol a vállalati kommunikációt ellátó PR-részleghez delegálják.
Természetesen, ha belegondolsz, ez logikus. Általános szabály, hogy a külső kommunikáció az ügyfelekre irányul, és a vállalat termékeire vagy szolgáltatásaira összpontosít, míg a belső kommunikáció szélesebb körű, és minden olyan témát lefedhet, amely hatással lehet a munkaerőre. Ez szólhat a cég termékéről, vagy olyan információkról, mint a béren kívüli juttatások, a belső képzés, vagy egyszerűen az az üzenet, amelyet Barathi Tamás a témában folytatott podcast beszélgetésében fogalmazott meg:
Ha rendben vagyunk, és jól áll a cég üzleti menete, akkor mondjuk el ezt is a munkavállalóknak! Különösen ebben a válságos időben fontos üzenet az is, hogy jól vagyunk!
Ezenkívül a munkavállalói csoport is közösség, saját szervezeti kultúrával és emberi kapcsolatokkal. Egy "színházon belüli színház", ha úgy tetszik, azaz egy szélesebb közösségen belüli közösség. Sok esetben ugyanazokkal a dinamikával, szociometriával, relációs kötési mintákkal, valamint konfliktusokkal, feszültségekkel és versennyel.
– A belső kommunikáció olyan, mint a víz, ha nincs csatorna vagy valamilyen kerete, akkor is megtalálja az útját – mondja a Connect Magazinnak Steigerwald Zsuzsi, a Valueteam szervezetfejlesztési trénere, miközben azt is elismeri, vállalatmérettől függően jellemző a dilemma, hogy melyik részleg működtesse azt, legyen szó a HR-ről, a marketingről.
Éppen ezért jó iránynak tartja a szakember, amikor a belső kommunikációba a lehető legtöbb munkavállalót bevonják. – A tavalyi Connect Konferencián erről beszélt, jó gyakorlatokat is bemutatva Jánosa Barbara is, “Miénk a tér” – agilis kultúra és felhatalmazó belső kommunikáció a Roche-nál címmel – emlékeztet Steigerwald Zsuzsi.
"Véleményem és tapasztalatom szerint a belső kommunikációs folyamatok hatékonysága szempontjából sok múlik a vezetőn, hiszen elsősorban a vezetőnek kell meghatároznia, vagy inkább elősegítenie a szervezeti párbeszédet" – hangsúlyozza a Valueteam szakértője. Úgy véli, hogy míg egyes vezetőknek természetes érzékük lehet a belső kommunikációs csatornák és tartalmak "használatához", másoknak nehezebb lehet alkalmazkodniuk a kommunikációs eszközök, például a videoüzenetek folyamatosan változó környezetéhez.
– Ezzel nincs is semmi baj, mert a legfontosabb, hogy a vezető kommunikáljon, és ennek a formáját úgy találja meg, amiben a leginkább komfortosan érzi magát, legyen szó akár a munkavállalóknak szóló heti írásos hírlevélről vagy videós üzenetről.
A lényeg, hogy a szervezeti párbeszéd működjön, oda és vissza!
