En
Az üzleti környezet, munkavállalói elvárások következtében nem meglepő, hogy a belső szervezeti struktúra rendszeresen változik, módosítják, alakítják a döntéshozók, az érdekelt munkavállalói közösség. Mindazonáltal jellemző tapasztalat, hogy a belső kommunikáció kicsit mostohagyermek a szervezetekben, hiszen hol a HR-hez, hol a marketinghez, hol a vállalati kommunikációt ellátó PR-részleghez delegálják.
Ez persze, ha belegondolunk, logikus. A külső kommunikáció sok esetben célzott, elsősorban az adott vállalat termékével vagy szolgáltatásával kapcsolatos, célcsoportja a vásárló; ezzel szemben a belső kommunikáció bármiről szólhat, ami érintheti a munkavállalókat. Ezen belül lehet szó akár a vállalati termékről vagy olyan információkról, mint a béren kívüli juttatások, belső képzések, vagy egész egyszerűen az az üzenet, amit Barathi Tamás podcast beszélgetésében is megfogalmazott a témáról:
Ha rendben vagyunk, és jól áll a cég üzleti menete, akkor mondjuk el ezt is a munkavállalóknak! Különösen ebben a válságos időben fontos üzenet az is, hogy jól vagyunk!
Ráadásul egy munkavállalói csoport egyben egy közösség is, szervezeti kultúrával, emberi kapcsolatokkal. Ha úgy tetszik, “színház a színházban”, vagyis közösség egy tágabb közösségen belül. Sok esetben ugyanazokkal a dinamikákkal, szociometriákkal, kapcsolati kötődési sémákkal, valamint konfliktusokkal, feszültségekkel, versenyhelyzettel.
– A belső kommunikáció olyan, mint a víz, ha nincs csatorna vagy valamilyen kerete, akkor is megtalálja az útját – mondja a Connect Magazinnak Steigerwald Zsuzsi, a Valueteam szervezetfejlesztési trénere, miközben azt is elismeri, vállalatmérettől függően jellemző a dilemma, hogy melyik részleg működtesse azt, legyen szó a HR-ről, a marketingről.
Éppen ezért jó iránynak tartja a szakember, amikor a belső kommunikációba a lehető legtöbb munkavállalót bevonják. – A tavalyi Connect Konferencián erről beszélt, jó gyakorlatokat is bemutatva Jánosa Barbara is, “Miénk a tér” – agilis kultúra és felhatalmazó belső kommunikáció a Roche-nál címmel – emlékeztet Steigerwald Zsuzsi.
"Véleményem és tapasztalatom szerint, a vezetőn sok múlik a belső kommunikációs folyamatok hatékonyságával kapcsolatban, hiszen elsősorban neki kell meghatároznia, azaz inkább facilitálnia a szervezeti párbeszédet" – hangsúlyozza a Valueteam szervezetfejlesztési trénere, aki úgy látja, bár természetesen vannak olyan vezetők, akik ösztönösen jól tudják “használni” a belső kommunikációs csatornákat és tartalmakat, és vannak olyanok is, akiknek a manapság egyre elterjedtebb eszközök, mint például a videós üzenetek gyártása, nehezebben megy.
– Ezzel nincs is semmi baj, mert a legfontosabb, hogy a vezető kommunikáljon, és ennek a formáját úgy találja meg, amiben a leginkább komfortosan érzi magát, legyen szó akár a munkavállalóknak szóló heti írásos hírlevélről vagy videós üzenetről.
A lényeg, hogy a szervezeti párbeszéd működjön, oda és vissza!
