En
Miközben a munkáltatók gyakran a költségeket, azaz az adóvonzatot figyelik egy-egy béren kívüli juttatásnál, sokkal célravezetőbb lenne, ha inkább megvizsgálnák a munkavállalói élethelyzeteket, mert sok esetben akár egy belső szolgáltatás támogatja jobban az elköteleződés növelését
- mondta a Connect Magazinnak Fata László juttatási szakértő.
„Ha az egyik legfontosabb olyan tartalmat kellene megneveznem, amit a legnagyobb érdeklődésre kísér, akkor az egyértelműen a béremelés kérdése, ezt mindenki elolvassa egy plakáton, megnyitja az e-mailt, elmegy az ezzel kapcsolatos személyes tájékoztatóra”
mondta nem pontosan idézve Losonczi Gergely, az E.On Hungária kommunikációs vezetője azon a panelbeszélgetésen, amely a vállalati belső kommunikációs tartalmakról szólt az idei Connect Konferencián. Igen, bátran kijelenthetjük, a magyar munkavállaló „bérérzékeny”.
Mindehez képest az elmúlt évek gazdasági környezete rémálomszerű, brutálisan emelkedő energiaárakkal, csúcsokat döntögető növekvő inflációval.
De mihez tud kezdeni egy munkáltató, hogy a lehetőségekhez képest egyensúlyban tartsa a reálbéreket, milyen eszközei vannak erre, és hogyan függ össze mindez az elköteleződéssel?
"A munkáltatói oldal költségérzékeny, ezért a béren kívüli juttatások esetében elsősorban a kedvező adózásra fókuszál, holott ma már érdemes lenne azt is megvizsgálni, mit tudunk biztosítani a munkavállalónak úgy, hogy az nem jár feltétlenül költséggel, ezzel pedig kisebb vagy nagyobb adóteherrel"
- segíti értelmezni a helyzetet Fata László, a Cafeteria TREND alapítója, ügyvezetője.
Jellemzően év végén határozzák meg az adható vagy választható cafeteria-elemeket a nagyvállalatok területi vezetői. A juttatási csomagok állandó újragondolásának egyik legfontosabb és legelterjedtebb része, amikor a munkáltató pénzbeni támogatást nyújt a munkavállalónak.
Az RSM Hungary adótanácsadó cég 5+1 pontban összegyűjtötte az aktuálisan elérhető lehetőségeket. (Az erről készült beszélgetést itt lehet meghallgatni).
Mint írják, ”egyrészt alkalmazkodni szükséges a folyamatosan változó munkavállalói igényekhez, így előtérbe kerülhetnek olyan témák, melyekkel korábban nem kellett számolni (pl. környezettudatosság, megemelkedő lakhatási költségek). Emellett figyelembe kell venni az adótörvény esetleges változásait is, a potenciális új, adózási szempontból kedvező lehetőségeket, melyekkel javítani lehet a munkavállalói elkötelezettséget”.
Az RSM Hungary ezzel kapcsolatban kijelenti, „az adómentesség feltétele ebben az esetben, hogy a hitelt hitelintézeten vagy az Államkincstáron keresztül folyósítsák. Fontos kitétel még, hogy a dolgozói lakáshitel összege nem haladhatja meg – a folyósítást megelőző 4 évben munkáltatói lakáscélú hitelekkel együtt – a 10 millió forintot. A dolgozói kamatmentes hitel a lakás építése és vásárlása mellett bővítésre, korszerűsítésre vagy akadálymentesítésre is használható. Továbbá az ilyen célból más munkáltatótól, vagy hitelintézettől felvett hitel törlesztésére is van lehetőség”.
"Itt fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy mi történik munkaviszony megszűnése esetén, ugyanis érdemes már a hitel nyújtásakor rögzíteni ennek feltételeit, amely így akár versenyelőnyt is jelenthet a munkáltató számára, hiszen ha például ez a hitel a munkavállaló távozásával átalakul piaci kamatozásúvá, a felmondást fontolgató számára visszatartó erővel is bírhat"
- magyarázza Fata László.
Munkavállalóknál népszerű a személygépkocsi juttatása, „amely a munkavállalónál adómentes akkor is, ha üzleti célra egyáltalán nem használja az autót. Ugyancsak adómentes az autópálya-díj és az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek is, mint például üzemanyag díja” – írja az adótanácsadó cég.
E mellett a car-sharing rendszer költségeinek finanszírozása ugyancsak adómentes juttatásnak számít, mint ahogyan a kerékpár (hagyományos vagy elektromos) használata is, ráadásul a munkáltatónak itt extra közterhei sincsenek.
Utóbbi különösen generációspecifikusnak tekinthető, hiszen nagyvárosokban a Z generáció előszeretettel kerékpározik.
"A kedvező adózású mobilitás támogatásokkal kapcsolatban azt azért megjegyzem, hogy érdemes lehet ezt akár csapatépítéssel is kombinálni, azaz munkáltatói szempontból például ugyanígy kedvező, ha ezt az élményekkel töltjük fel"
- ad tippet Fata László.
"Gondoljuk csak el, van egy csapat, akik erőn felül dolgoznak egy projekten, majd amikor lezárják azt, megnyugvást és örömöt érezhetnek, ráadásul a munkáltató ennek a napnak az estéjére szervez nekik egy mini cabrio-s éjszakai városnézést a munkájuk elismeréseként. Mindez olyan élmény, ami nagyban hozzájárulhat az elközteleződéshez, miközben adómentes támogatásnak számít."
A pandémia idején elterjedt távmunka gyorsan népszerű lett a munkavállalók körében, és ma már komoly munkaerő-vonzó és -megtartó hatása is van. Fontos tudni, hogy havonta a minimálbér 10%-ig adható adómentesen költségtérítés a munkavállalónál így felmerült többletköltségek (például rezsiköltségek, internethasználat díja) finanszírozására, anélkül, hogy a munkavállalónak bármilyen számlával el kellene számolnia.
„Évek óta az egyik legnépszerűbb juttatási forma a SZÉP-kártya, mely az egyik legalacsonyabb adóteherrel (28%) és most már – a zsebek megszűnésével – rugalmas felhasználással is jár. A SZÉP-kártya alkalmas lehet sportlétesítmények látogatására jogosító bérlet vásárlására is, így biztosítva a munkavállalók szabadidejének hasznos és egészséges eltöltését”
áll az RSM összefoglalójában.
Az ünnepek közeledtével több munkáltató szervez valamilyen eseményt a munkavállalók részére, esetleg ad át kisebb ajándékcsomagot. Bizonyos feltételek teljesülése esetén az ezzel kapcsolatban felmerült költségek után a kifizető összes adóterhe 33,04%.
"Ráadásul, ha csak például egy baseball-sapkát adunk (az egyszeri csekély értékű ajándék értékén felül) a munkavállalóknak, ez magasabb adózással jár, azaz érdemesebb – már csak a közösségi élmények miatt is – a céges ajándéktárgyak átadását is valamilyen belső céges eseménnyel összekötni, ami az élményen túl a munkáltatónak is költséghatékonyabb megoldás"
javasolja a szakértő.
„Az értékpapír-juttatás nem egy megszokott juttatási-forma, mégis fontosnak tartjuk felhívni rá a figyelmet” – hívja fel a figyelmet az RSM. Hozzáteszik, ennek „vitathatatlan előnye, hogy elősegíti a munkavállalóknál a tulajdonosi szemlélet kialakítását, hiszen saját zsebükön is érzékelhetik a cég sikereit. Ilyen módon jobban azonosulnak a cég céljaival, jobban motiválhatóvá válnak. Egy nagyobb értékpapír-juttatási program a cég berkein belül komoly munkaerő-vonzó képességgel is bír, lehet akár ez a végső érv is egy toborzási folyamatban. A különböző értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek esetén az adózási környezet is kedvezően alakul.
Az ERSTE Bank munkavállalói részvényprogramjáról a Connect Magazinnak is nyilatkoztak, ebben a podcastban.
Fata László a fent is említett béren kívüli juttatásokon túl azonban azt is hangsúlyozza, hogy gyakran előfordul, a munkáltatók nem mélyednek el azokban a lehetőségekben, amelyek adott esetben még olcsóbbak vagy költségmentesek, és számottevő mértékben hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettséghez, ekképpen pedig az elköteleződéshez.
"Ami a legfontosabb, hogy a munkáltatónak érdemes meghatározni a céljait, és ez alapján megvizsgálni a munkavállalók egyéni élethelyzetét
mondja,
Nyilvánvalóan ez nagyobb energiaráfordítást és időt igényel, azonban a személyre szabott juttatások sok esetben jobban támogatják az elköteleződést, mint a kissé sablonos, egységes béren kívüli juttatási csomagok."
A juttatási szakértő úgy látja, ha például egy kismamának biztosítja a munkáltató, hogy közvetlenül a munkahely főbejáratánál parkoljon, sokat segít neki a komfortosabb munkavégzésben. Másik konkrét példaként pedig arról beszél, amikor egy munkavállaló örökbefogadott macskáját viheti be a munkahelyére, amivel sokkal több pozitív érzetet kelthet benne, mint akár egy másik típusú, pénzbeni juttatással. Ráadásul megold egy számára problémás élethelyzetet.
"A leghatékonyabb juttatási módokat vagy a trendek figyelembevételével érdemes megállapítani, vagy egész egyszerűen meg kell kérdezni a munkavállalókat, akik akár időt akarnak vagy szervezést kapnak bármilyen tevékenységükhöz"
mondja Fata László, aki szerint ugyanakkor fontos a vezetők hozzáállása és felelőssége is, hiszen jó esetben a közvetlen vezetők ismerik a kollégákat, élethelyzetüket, szükségleteiket.
