A tehetségek megtartása és a digitalizáció terén is kitörési pont lehet Magyarország számára a startup-ökoszisztéma fejlesztése, amihez jó alapokkal rendelkezik – állapította meg a McKinsey tanácsadó cég tanulmánya.
A tanulmány szerint amennyiben a hazai startupok a többi európai országhoz hasonló arányban és mértékben tudnának növekedni, 2,5-5 milliárd eurónyi pluszforrást tudnának bevonni a szektorba. Ennek jelentős hányada, 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna. A fejlettebb startup ökoszisztéma növelné az adóbevételeket, segítené a digitális megoldások elterjedését, és lendületet adna a teljes gazdaság digitális átalakulásának is.
A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország kimondottan jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fenti prognózisban vázolt célokat elérje:
Mindezek ellenére a legalább 1 milliárd dolláros vállalatértéket elérő startupok (közismert néven az unikornisok) számában Magyarország elmarad szomszédaitól: Csehországban 4, Lengyelországban 11 unikornis tudott felnőni, míg Magyarországon – a nyilvános adatok szerint – csak a LogMeIn jutott el erre a szintre.
– Lehet, hogy a magyar egyetemek, főiskolák, bootcamp-ek IT szakember kibocsátása pár százalékkal magasabb, mint más országoké, de ez nem sokat számít – mondja a Connect Magazinnak Csillag Péter, a HunBAN (Hungarian Business Angel Network) elnöke, a Starschema társalapítója és volt vezérigazgatója. – A startupoknak nem általában IT-sokra, hanem
angolul beszélő, csapatmunkára képes, modern technológiákban jártas, gyorsan tanuló, megfelelő soft-skillekkel rendelkező, kockázatokat vállalni hajlandó szakemberekre van szükségük.
Ebben a kategóriában már biztos nem állunk olyan jól.
Csillag Péter véleménye szerint az agyelszívás ezzel együtt nem feltétlenül rossz dolog, amennyiben a külföldön új dolgokat tanuló magyar kollégák is visszatérnek idővel, és mi is tudunk külföldi szakembereket “elszívni”, hogy itt teremtsenek értéket, ide hozzanak tudást. – A sokszínűség, keveredés nagyon hasznos lehet az innovatív iparágakban. Nos, ezen a területen nem “muzsikálunk” nagyon jól, nem vagyunk az IT-s szakemberek top célországai között.
A McKinsey szerint hét tényező van jelentős befolyással a megalakuló startupok számára, és arra, hogy közülük hánynak sikerül érett szakaszba kerülni. Ezek között az első az egyszerű vállalkozásalapítás és tőkebevonás. A vállalkozásalapítást és a tőkebevonást megkönnyítő, átlátható, egyszerű, ugyanakkor a visszaéléseket megakadályozó szabályozás alapvető feltétele a sikeres startup-ökoszisztéma kialakulásának. Ebben a hazai gyakorlat nincs összhangban a nemzetközi példákkal – állítják az elemzők.
A második tényező a tanulmány szerint a képzett munkaerő, szakember-utánpótlás, a harmadik pedig a kedvező adókörnyezet mind a cégalapítók, mind a befektetők számára.
Fontos tényező még:
Matécsa Márta, a McKinsey partnere kiemelte: ha az azonosított területeken sikerül előrelépést elérni a szektor érintettjeinek szoros együttműködésével, esély van arra, hogy Magyarországon egy virágzó startup-kultúra jöjjön létre, amely az egész gazdaságot dinamizálni fogja.
Az összes érdekelt fél közötti együttműködés segítené az országot egy olyan startup kultúra kialakításában, amely mintegy 30 ezer magas hozzáadott értékű munkahelyet és akár 1,3 milliárd eurónyi további közvetlen helyi kiadást generálhatna – tette hozzá a szakember.
– Ezen a területen erősen szétválik a magyar startup ökoszisztéma. Valóban egyre többen hajlandóak széleskörű együttműködésre és tudásmegosztásra, de sajnos még sokan próbálnak startupot építeni egy defenzív, szuper kompetitív üzemmódban – magyarázza Csillag Péter. – Ez utóbbi cégek, illetve alapítóik rejtegetik az ötletüket, mindenkivel NDA-kat iratnak alá egy kávé melletti beszélgetéshez is, és jellemzően nem jutnak messzire, nem tudnak embereket maguk mellé állítani, nem kapnak tőkét, figyelmet.
A HunBAN elnöke úgy látja, az együttműködésre hajlamos startup alapítók minden rendezvényen megjelennek, nem csak mint hallgatók, de mint előadók is, sokat és részletesen beszélnek az eredményeikről, hibáikról, és ennek az eredménye, hogy könnyebben megtalálják a számukra fontos együttműködő partnereket, kollégákat, finanszírozókat.
– A kis magyar, erőforráshiányos startup piacon extrán jól működik a játékelmélet:
megéri a kompetitív, zéró összegű játékot egy kooperatív, pozitív összegű játékká alakítani,
különösen, ha ez külföldi piacok megnyitásával is jár, mert hosszú távon ez minden együttműködő résztvevőnek hasznosabb – hívja fel a figyelmet.
A világgazdaság több kihívással is küzd: az infláció növekedése, a világjárványból való kilábalás bizonytalansága, az ukrajnai háború és az erőforrás-igényes energiaellátás átalakulása Európában. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy egy hosszabb, kihívásokkal teli makrogazdasági időszak kezdődött el.
A gyémántok mégis nyomás alatt alakulnak ki. A világ számos legnagyobb startup sikere gazdasági visszaesés idején született és épült fel.
A kihívásokkal teli idők arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy kockázatot vállaljanak és innovatív üzleti modelleket teszteljenek. A lassú mozgásúak a gazdasági visszaesés idején általában visszavonulnak, míg a lehetőségek megnyílnak az ambiciózusabb kockázatvállalók előtt.
Magyarországon jelenleg mintegy 2900 startup működik, ezek együttesen mintegy 10-15 ezer embert foglalkoztatnak, és több mint 1,4 milliárd eurónyi finanszírozást vontak be.
Magyarország gazdaságának számos erőssége van, például a tudományos innováció kultúrája, az innovatív tehetségek és a nagy európai piacok közelsége. Mindezek az erősségek hozzájárulhatnak egy virágzó startup ökoszisztéma kialakításához. Ha ezeket más országok legjobb gyakorlataival kombinálnánk, Magyarországnak valódi lehetőséget adna gazdasága rugalmasságának és versenyképességének növelésére – írják a tanulmányban, amely kitért arra is, hogy a kutatás során a magyar startup ökoszisztéma lehetőségeinek azonosítása érdekében összehasonlították a magyarországi startup ökoszisztéma legfontosabb mutatóit (beleértve az értékteremtést, a finanszírozást és az egy főre jutó startupok számát) az európai, közel-keleti és afrikai sikeres ökoszisztémákéval.
Úgy tűnik, hogy Magyarország számos szempont szerint, amelyet általában a sikeres induló vállalkozások életciklusának alapjának tekintenek, a régió egészével egy szinten van. A többi kelet-közép-európai országéhoz hasonló számú induló vállalkozást hoz létre, a kockázati finanszírozás tekintetében a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal egy szinten van (becslések szerint 40-80 euró/fő), és nagyrészt hasonló tehetségekkel rendelkezik. A startup ökoszisztéma egyes aspektusaiban és szegmenseiben Magyarország még a versenytársait is megelőzi; például itt a legmagasabb az információs és kommunikációs technológiai szakemberek aránya a régióban (a teljes munkaerő 3,6 százaléka, szemben a KKE egészének 2,8 százalékos átlagával, bővebben itt .
Még több adat és elemzés itt.
"A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy vállalaton belül nehéz különböző digitális platformokat bevezetni, a cégek óvatosabbak a startupokkal, de a felhasználók kiszolgálása az egyik legfontosabb feladat, ezért fogtunk össze" - mondta a People Platform kezdeményezője, a Blue Colibri App társalapítója és vezérigazgatója január végi partnerbemutatóján.
Barathi Tamás mindezt annak apropóján említette meg, hogy összefogva további négy startuppal, azok digitális applikációjával bővítették a vállalati belső kommunikációs és HR-digitalizációs Blue Colibri App-ot.
És hogy az ilyen típusú összefogásokat miként értékeli a piac? Csilla Péter szerint a siker attól is függ, miben nyilvánul meg a startupok összefogása. Ha az eredmények azt mutatják, hogy a nemes szándék mellett a képességek is megvannak, pl az összefogó, esetleg egyesülő, merge-elő startupok tudnak integrálódni, együtt növekedni, az erőforrásaikat hatékonyabban használni, akkor a piaci szereplők – ügyfelek, befektetők, sajtó stb. – is jobban oda fognak figyelni.
– A kapitalizmus nem egy bonyolult dolog: ha egy startup valamilyen változás, például más cégekkel történő összefogás után versenyképesebb lesz, látszani fog a számaiban viszonylag hamar, és ezt értékelni fogja a piac is – teszi hozzá végül.
Forrás: McKinsey / Connect Magazin
