Ma már nem csodálkozunk rá, épp ellenkezőleg: a hétköznapok részévé vált a home office. A fiatal munkavállalók számára pedig már egyfajta szűrési technika az álláskeresés során, hogy a munkáltató ad-e lehetőséget az otthoni munkavégzésre. Ez a hibrid munkavégzési kultúra azonban erős hatással van a munkahelyi konfliktusok kezelésére.
„Az, hogy az irodai munkavégzés mellett állandósult a home office és a hibrid megoldás, a munkatársi kapcsolatokban is változást hozott. Az egyik nagy átalakulás a home office felerősödésével, hogy a munka és a megbeszélések is feladatközpontúvá váltak. Eltűntek azok a spontán kialakult helyzetek, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési módok, amik eddig a mindennapok részét képezték, mint a folyosói beszélgetések, kávézások, közös ebédek” – írta az mfor.hu, a Valueteam közleményére hivatkozva.
– A csapatépítőkön, tréningeken egyértelmű a megnövekedett igény az együttlétre, hogy a kollégák ne csak a Join és a Leave gombokat nyomogassák a Teamsben vagy a Zoomban, hanem újra találkozhassanak, kötetlenül beszélgethessenek, és hogy megéljék, hogy egy csapat tagjai. Ezzel együtt azonban
az online munkavégzés, a megbeszélésről megbeszélésre ugrás több teret hagy a kibeszéletlen helyzeteknek, a félreértéseknek.
"A munka formájától függetlenül ugyanúgy megjelenhetnek az együttműködési nehézségek és sztereotípiák a tanszékeken belül és azok között" – magyarázta Steigerwald Zsuzsi, a Valueteam szervezetfejlesztési trénere.
Bármennyire is nehéznek tűnik eleinte, de érdemes nyitni a másik felé, és elkezdeni beszélgetni. Fontos, hogy a kollégák ne csak a szerepeket lássák egymásban – „ő pénzügyes, ő marketinges” –, hanem
kezdjenek el emberként kapcsolódni egymáshoz. Támogattunk olyan helyzetet, ahol első lépésként két terület kollégáit hétről hétre összekötöttük, hogy hétköznapi témákról beszélgessenek, és ezen keresztül ismerjék meg egymást, mielőtt a nehéz szervezeti témákhoz nyúlnak.
Ahogy megismerik egymást, könnyebbé válik a megértés is. Eközben egy eltérő szemüveggel, akár a másik szemszögéből is rá tudnak már nézni a kialakult helyzetre, ami során fény derülhet arra, miért lett feszült a kapcsolatuk. A kulcs a kíváncsiság felébresztése és egymás megértésének a szándéka – javasolta Steigerwald Zsuzsi.
Persze akut helyzetek is előfordulhatnak, amikor már a személyes találkozások sem lendítik tovább a konfliktusokat, ezért érdemes mediátort is bevonni a nyugvópont megtalálásához.
Ilyenkor is a megértés az első lépés: mi mozgatja, mit, miért csinál a másik. Egymás perspektíváinak a megismerése előremozdíthatja a kapcsolatot. Ebben a helyzetben segíthet a közös kapcsolódási pontok keresése is: mi az, amiben egyetért a két fél. A mediátor külső szemként tudja végigvinni ezt a folyamatot, és elősegíteni, hogy a menthetetlennek tűnő helyzetek is megoldódjanak, és konszenzusra jussanak a munkatársak.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor van egy téma, vita, amiről sokat beszélünk, amire koncentrálunk, miközben a mögötte meghúzódó igények, szükségletek azok, amiket érdemes feltárni és megismerni. Lehet, hogy az egyik félnek az a szükséglete, hogy hallják meg a véleményét és ismerjék őt el, hogy fontosnak érezze magát, vagy hogy tudja érvényesíteni az akaratát. Ám mondani már csak annyit mond például, hogy azért késtünk, mert nem indítottátok el a rendszert időben. Ezeket a mozgatórugókat segítünk felszínre hozni. Ehhez pedig önvizsgálat, önismeret és a másik irányába való kíváncsiság és nyitottság szükséges – fejtette ki a Valueteam trénere.
A konfliktusos helyzetek kezelése ugyanúgy meg tud történni online, mint élőben. Vannak technikai, érzékelési különbségek, hogy mennyit látunk a másikból, az egész alakját és így a teljes testbeszédét, vagy csak az arcát, közeli mimikákat. Egy online megbeszélésen nem tudunk úgy összenézni, mint élőben, nem feltétlenül kezdünk el csevegni szünetben, de ezek döntően nem befolyásolják a feszült helyzetek kezelésének a módját.
– Egy online fejlesztésen is ki lehet élesíteni helyzeteket, kimerevíteni a pillanatokat. Lehet érezni a feszültséget, amikor megfogtuk a probléma lényegét, amikor valami nehéz téma kikerült az asztalra.
Ezeknek a beszélgetéseknek a lelassítása és támogatása segíthet abban, hogy kiderüljön, hol, mikor és hogy csúszott el a kommunikáció, és hogyan tudják megérteni egymást a résztvevők” – mondta Steigerwald Zsuzsi.
