
A mesterséges intelligencia lassan teljesen átszövi a munkahelyi mindennapokat is. A pár évvel ezelőtti tiltások és útkeresések támogatássá és hatékonyabb munkavégzéssé szelídültek. Sőt, ma már akár versenyhátrányt is okozhat, ha egy vállalat nem épít be HR-folyamataiba AI-eszközöket. Ugyanakkor egyre több a felmerülő kérdés, és ezek többsége nem éppen technológiai.
Az önéletrajzok szűrésekor, kiválasztási folyamatokban, beosztások megtervezése vagy épp a teljesítményértékelések során rutinszerűvé kezd válni, hogy a korábban hosszadalmas adatelemzésbe, -feldolgozásba az AI is „besegít”. Sok munkaórát megspórolhatunk így, és rövidebbé válik egy-egy döntés előkészítése - elvileg mindenki nyer.
A munkavállalókat azonban nem ez a praktikus technikai háttér érdekli, hanem az az emberi felelősség: mi alapján és ki dönt, kifogásaikkal, kérdéseikkel kihez fordulhatnak? Ahhoz, hogy az egyre mélyebben beépülő AI-támogatás mellett is emberi bizalmat építsen egy vállalat, érdemes szem előtt tartani a kritikus területeket.
Megüresedett egy csoportvezetői pozíció, a posztra cégen belülről és kívülről is várják a jelentkezőket. Beérkeznek az önéletrajzok, pályázatok, az AI előszűri, majd a kiválasztásról HR-esek és vezetők döntenek. Ha erről csak annyit kommunikálunk, hogy AI-támogatott folyamat, azzal nem különítjük el, hogy valójában előszűrés történt a mesterséges intelligencia segítségével, de emberek mérlegeltek, majd döntöttek arról, ki lesz az új csoportvezető. Ezeket a különbségeket pedig - vagyis hogy milyen részfeladatokat bízunk pontosan az AI-ra - érthetően be kell mutatni a dolgozóknak.
A döntési folyamatok transzparenciája egy technikai leírással nem valósul meg. Ha a munkavállalók csak eredményekkel szembesülnek, és egy fél mondattal elintézzük, hogy az adatfeldolgozásban AI-eszközöket is használt a vállalat, mondjuk úgy, jogilag letudtuk a teendőket, de épp ez a baj. Nem technikai dokumentációktól, hanem közérthető magyarázatoktól lesz világos és átlátható egy döntési folyamat. Milyen szempontokat vizsgált automatikusan a rendszer? Hogyan ellenőrizték az érintett emberek az eredményt? Mit nem vizsgált az AI? Az ezekhez hasonló kérdések egyszerű, közérthető kommunikálása nem maradhat el.
Ha betérünk az AI így döntött vagy a rendszer ezt adta ki jellegű zsákutcákba, amikor a pártatlanságot kérik számon a munkavállalók, csak még jobban aláássuk a bizalmat. Az algoritmus nem „automatikusan objektív” a hétköznapi, emberi értelemben: az alapján szűri le az ember által megadott adatokat, amilyen célokat az ember meghatározott. Az AI-ra hárítani a felelősséget tehát nem pusztán kommunikációs hiba, hanem teljes tévedés. Időről időre felül kell vizsgálni az AI-folyamatokat is, hiszen hiányozhatnak, változhatnak adatok, és torzítások, hibák csúszhatnak a rendszerekbe. Ezt a felelősséget a munkahelyi folyamatokban is az embernek kell vállalnia, valamint a kommunikációban hangsúlyoznia.
A felmerülő kérdésekhez használt AI-chatbotok hasznos információforrások. A gyakori kérdések böngészése mellett élőszavas beszélgetéshez hasonlító formátumban segítenek megválaszolni a munkavállalók egyszerűbb, általános kérdéseit. Ezek az alapinformációk gyors begyűjtésére alkalmasak, de pl. egy kiválasztási folyamat részleteivel kapcsolatos, összetettebb kérdéssel vagy egy kifogásunkkal emberekhez szeretnénk fordulni.
Tegyük egyértelművé, kihez fordulhatnak a kollégák a kérdéseikkel, határozzunk meg válaszadási határidőket is. A felülvizsgálatokat nem jó, ha formalitásnak érzik a munkavállalók – teremtsünk átlátható és valódi lehetőséget a döntések korrigálására.
Természetes, hogy a munkavállalók a közvetlen vezetőjükhöz fordulnak először kérdéseikkel. Ha a vezető nem rendelkezik elég információval, nem pusztán az lehet a gond, hogy a kolléga nem kap választ a kérdésére: könnyen meginoghat a bizalom is. A felkészült vezető szerepe pótolhatatlan a bizalom kiépítésében és fenntartásában, különösen az olyan helyzetekben, amikor a mesterséges intelligencia már mindennapos eszköz a munkafolyamatokban, vállalati döntés-előkészítésekben. A vezetőknek összeállított gyakori kérdések és válaszok, segédletek, beszélgetési útmutatók hasznos támpontok ilyenkor.
A kommunikáció alapos előkészítésével ráadásul a kérdéses területeket is minimálisra csökkenthetjük. A tájékoztatás után pulse survey-vel mérhető, hogy a munkavállalók értik-e a folyamatot, tisztességesnek érzik-e, és tudják-e kihez fordulhatnak a kérdéseikkel.
Amikor már az algoritmusok és AI-eszközök is belépnek a HR-térbe, különösen hangsúlyos szerep jut a transzparens, emberi kommunikációnak. A Blue Colibri célzott tájékoztatással (releváns hírek, értesítések az érintetteknek) és egységes, központi tudásmegosztással (tájékoztatók, tudástár, GYIK) támogatja, hogy a legfontosabb kérdésekben stabil, megbízható információkat kaphassanak a munkavállalók.
A személyesebb és kétirányú (!) kommunikáció még jobban felértékelődik a mesterséges intelligencia korában. A Blue Colibri platformján vezetői videókat, interaktív kérdés-válasz formátumokat is közzétehetünk, valamint az analitikai adatok mellett kérdőívekkel és felmérésekkel is feltérképezhető, mennyire mentek át az üzenetek, mennyire értik a kollégák az újdonságot, vagy mire kell összpontosítani, hogy ne sérüljön a bizalom. A kölcsönösség és a visszajelzés kultúrája kiemelt jelentőségű olyankor, amikor az AI egyre szélesebb körben támogatja a HR-folyamatokat. Ebből a körből pedig a Blue Colibri mobilos hozzáférésének köszönhetően nem maradnak ki a fizikai és non-desk munkavállalók sem.